Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

194 Zoványi Jenő. szerint a plébános ugy a megelőző 1544. évben, mint a zsinat után teljes két év multával, 1547. szeptemberében is

1. Hogy pedig a közbeeső időben sem távozott Erdődről, nyilvánvaló egy bibliai tárgyú elbeszélő versének záradékából, amely szerint 1546 újévekor, tehát négy hónapra a zsinat után, szintén ott lakott

2. Kopácsi különben 1547 első felétől fogva 1549-ig Nagybányán működött lelkészi és tanitói állásban. A kátéjában is határozott lutheránusnak mutatkozó

3 Batizi András hasonlóképen ismert nevü az aláirók sorából; ez Wittenbergből hazatérve, még a Drágfy életében erre a vidékre került és itt emlékezetes reformátori munkásságot folytatott

1. Tordai Demeternek a szereplése még jött papnak Zilahra Wittenbergből.

5) Huszti Tamás állítólag Máramarosmegye egyházait reformálta, Mohi Ferencet és Thuri Jakabot Gönczi György a kiválóbb közé sorozza. Rajtok kívül még ezek neveztetnek meg alárókul : Babocsai István, Bácsmezei János, Batizi Domokos, Batizi Lőrinc, Berkeszi Kelemen, Börvei Bernát, Czeglédi Ambrus, Csehi Mihály, Debreczeni Mihály, Dévai Miklós, Dézsi Márton, Ecsedi János, Egri Péter, Felnémeti Máté, Gyulai Miklós, Ilosvai Balázs, Kaszonyi János, Miskolczi János, Szadai Domokos Szakácsi János és Váczi György. Ugyanezen a vidéken fáradozott később még Petrás János, aki Wittenbergben 1546. julius 21-én felszenteltetvén, szülőföldjén; Felsőbányán kapott lelkészi állást

6 továbbá Horváth Mihály, a ki szintén Wittenbergből ott történt fölszentelése után 1549-ben Csaholyba jött papnak

7, — azután Szatmári N. János, akit szintén Wittenbergben 1550 áprilisában szentelték fel Nagybányára

8 és aki ennélfogva alkalmasint közvetlen utódja lehetett ott Kopácsinak. Hogy Nagybányán rendszeresen megalapozott lehetett a protestáns egyházi élet, mutatja az a körülmény, hogy nem sokkal ezután újra csak lutheránust; a kolozsvári igazgatót iparkodtak megnyerni a reformáció odavaló hívei'

J, Nemkülönben ezen a vidéken foiy1 K. E. E. IV. 548. 1. 2 Régi Magyar Költők Tára II. 333. 1. 3 A Prot. Szemle 1915. 686—9. 1. belőle idézett részletek félreérthetetlenül bizonyítják ezt s önmagok megcáfolják az u. o. kifejezett nézetet, mely szerint „a Melanchthon-Calvin-féle közvetítő irány hívéül" tüntetnék fel Batizit. Szó sincs róla! 4 Régebbi állítás szerint mint tokaji pap vett volna részt a zsinaton, de ez kizárt dolog, s miután bizonyos, hogy reformált a Drágfy pártfogása alatt, ezt a erdődi zsinaton való jelenlétével összeegyeztetve, épen a wittenbergi időzése utáni évekre tehetjük ebbeli működése idejét. azután vált érdekessé, Kalocsai Fábri jános az előző évben 5 Prónay-Stromp. i. m. 6. 1. 6 U. o. J. 1. 7 A Wittenberger Ordinírtenbuch összes másolói Czabulnak olvasták-e helység nevét, de miután pár év múlva hadadi papként látjuk viszont, nyilvánvalónak tetszik, hogy a szintén szilágysági Csaholy neve rejlik a minden máshoz kevésbbé hasonlító ferdítés alatt. 8 Prónay-Stromp : m. 9. 1. 9 K. E. E. V. 476. 1.