Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Juhász Lászlótól: Az „Emberfia" az arám nyelv szempontjából
] 32 Juhász László. dolat hiánya lehet Jézusnál. Ezen következménynek azonban Wellhausen kifejezést nem ad. Az egyszeri! ávftípw-c;; alapjául szolgálhattak aztán az: enás, enásá, euós, gabra szavak stb. A görög ó vEö; ~uO áv3;to~ou tehát a compositum arám alak szószerinti hü fordítása akar lenni. Fentebb azonban azt mondottuk már Dán 7. , 3-ra vonatkozólag is, hogy a „bar" szó a compositurnban elvesztette jelentőségét, a fiúság fogalma abban kifejezésre nem jut, tehát a compositum „barenásá" alakot is tulajdonképen 6 avSíto^o; egyszerű alakkal kelletett volna visszaadni, annyival inkább, mert o uíöj xo'j áviS^iorau kifejezés téves értelmezésnek szolgálhatott alapul, amennyiben egy görög abból a fiúság fogalmat is kiolvashatta, holott tulajdonképen a dánieli messiási ember alakról van szó. A németben a Dalman-féle fordítást helyeseltük fentebb, a „das Menschenkind,, vagy „der Menschensohn" alakot, a magyarban pedig a lapos s nehézkes „az embernek a fia" helyett „az emberfia" kifejezést, mert ezekben az eredeti szó compositum alakja is kellő kifejézésre jut, amely összevont alak kifejezésére azonban a görög nyelv nem alkalmas. Bizonyára ezen körülmény magyarázza meg a a uíö; ~o~j ávtí-pw-o'j kifejezés alkalmazását. Ez előre bocsátott fejtegetésből önként kiviláglik az is, hogy a „beranásá" arám szónak kettős értelme volt: a dánieli messiási ember és az egyszerű: ember. Midőn tehát Jézus arámul beszélt, megvolt a lehetősége annak hogy hallgatói nem helyesen értették meg őt. Messiási czímet értettek akkor is, amikor Jézus a „barenásá" szóval csak az általános „ember" fogalmát akarta kifejezésre juttatni. Az „Emberfia" kérdést nyelvi szempontból kezelő theologusok Meyer, Wellhausen, Lietzmann meg is kísérelte, hogy az „Emberfia" helyeken mindenütt „az. ember" kifejezést alkalmazzák abból a föltevésből indulva ki, hogy az evangélisták félreértették Jézust s a „barenásá" szót reá vonatkoztatták. Az apokalypticus- eschatologicus helyeken a helyettesítés természetesen nem sikerül s ezeket a helyeket tehát a későbbi interpolátióknak tartják. Az evangéliumok azonban történeti okmányok lévén, ily erőszakos törlést meg nem engednek, hiszen „az Emberfia" messiási kifejezés az evangeliumi irodalmon kivül is előfordul s oly sok interpolátiót épen Jézus legfontosabb nyilatkozatinál el sem tudunk képzelni. Az eschatologicus nyilatkozatoknál tehát kijelenthetjük, hogy a nyelvi theologusok nézete teljesen meghiusult. A nem apokalypticus- eschatologicus nyilatkozatoknál látszólag van némi alapjuk Lietzmann és társainak. Meg kell tehát vizsgálnunk azon helyeket, hogy „az Emberfia" kifejezést szükségképen „az ember" szóval kell-e helyettesítenünk, vagy egyáltalán lehetséges-e a helyettesítés?
