Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Juhász Lászlótól: Az „Emberfia" az arám nyelv szempontjából
Az „Emberfia" az arám nyelv szempontjából. 133 kifejezésére, akkor mi szolgálhatott a 6 uEög TOO ávSpwnou arám alapjául? Az uj szövetség ev.-i irataiban gyakran fordul elő egymás mellett közvetlenül az avH-pwrcoc és ó viöc TOÜ ávftpwTiou kifejezés. (Mt, 11 1 9; Mk. 2, 72 8.) Emiitettük, hogy a syr fordítás „böréh dnasa" a jeruzsálemi evangelium fordítás pedig: „böréh döbarnásá" kifejezéssel fordítja a C uTOO ávö-pomou alakot. Ezékielnél kétféle alak fordul elő: „az ember" és az ö prófétai jelzése: „emberfia". Resch és Hilgenfeld az arámban is a megkülönböztetés ily lehetőségére gondolnak. (Weiss Joh. Gottesreich 164 kk. 1.) ugy gondolja, hogy a midőn Jézus önmagáról, mint az emberfiáról beszélt, valamiképen megjelölte, kiemelte a kifejezést, mint pl. Enóknál: ez az emberfia, az az emberfia stb. Az 1892-ben a sinai hegyen fölfedezett syr fordítás pl. Mk. 8. 2 7-t és paralleled igy fordítja: „mit mondanak rólam az emberek, nevezetesen kicsoda ez az emberfia? A rationalista Paulus szerint pedig Jézus magára mutatott volna, mikor magát, „az emberfiának" nevezte. Weiss Ján. hivatkozik Jensen P. azon nézetére, lehető az a föltevés, hogy Jézus arám nyelvű beszédeiben az emberfia kifejezést a szent könyvek „ben háádám" alakjával adta vissza, vagy pedig épen a görög fordítás alapjául szolgáló irat héberül volt irva. (Resch Th. R. Sch. 1.291). Fiebig szóbanforgó munkájában a 20, 23-ik lapon emliti az enos, a 91 s 124 lapokra a gabra szót is. Schmiedel P. (Prof. M. Heft. 5 Jahrg. 9. füzet, 348—349 lapok) megemlíti, hogy „az ember" és „az emberfia" között levő különbséget talán a gabra „barenásá" szókkal adták vissza. A nyelvkutatások tehát e tekintetben még nem nyilatkoztak határozottan. A magam igénytelen nézete szerint ugy gondolkozom, hogy „az emberfia" fogalom kifejezésére más szó nem állott rendelkezésre az arámban, mint a „barenásá". De más kifejezésre nem is volt szükség. Maga Lietzmann elismeri (Menschensohn 40. lap), hogy Dán. 7 J S csakhamar tagadhatatlanul messiási értelmezést nyert, ugy, hogy az ég felhőiben előjövő „barenás"-ban a Messiást látták. Az evangéliumokon kivül Enók könyve igazolja, hogy az a kifejezés nemcsak messiási értelemben, hanem messiási czímként használtatott a zsidó apokalypticában. (Baldensperger: Das Selbstbew. des 90-ik lap. Fiebig: Der Menschensohn 80 kk. lapot.) Jézus ideje körül ugy a zsidó, mint a ker. irodalom a Messiás jelzésére, sőt a Messiás czíméül használta a barenásá szót. Ily értelemben használta azt Jézus is. Sőt Wellhausen is megengedi (214 kk lapot), hogy némely helyeken az arámban a barenásá szó a Messiást jelentejte. Ha tehát Wellhausen nyelvileg megengedhetőnek tartja ezt, mi alapja nála azon állitásnak, hogy Jézus azt messiási czímül nem használhatta? Ha nyelvi ok nincs, ugy az ok csakis a messiási gon9 «Mi
