Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - D. Dr. Daxer Györgytől: H. Appel, Die Echtheit des Johannesevangeliums

Könyvismertetés. 81 dacára sem tudta mind legyőzni. Módszerének a hiánya, hogy az ismeretelmélet kérdéseit nem választja el egymástól (pl. a vallásos tapasztalat (élmény) lényegei, apriori és aposteriori elemek érvénye, hatásai stb.) és így igyekszik megoldani, ennek a következménye, hogy az összegező fejtegetései nem eléggé világosak, (pl. az apriori, az élet és vallás viszonyai, az egyes problémák összefolynak és az ellentmondások sem ritkák. Egyes megállapításai azonban sikerültek (pl. a vallás a transcendensnek a tapasztalata, a vallásos tapasztalat az egész öntudatot igénybe veszi. Az öntudat ezen tényeire a mérés nem alkalmazható; a vallásos tapasztalatban nemcsak Isten, de mi is munkában vagyunk stb.) és egészben véve sok becses anyagot hordott össze. Utolsó helyen pár szóval megemlékezünk Bontroux Emilé Science et religion dans la philosophic coutemporaire a művéről, melyet Fogarasi Béla tolmácsolt magyarul (Tudomány és vallás a jelenkori filozófiában Budapest 1914.) E mű kritikai része, mely a-tudomány és vallás viszonyát keresi és bírálja az újkori filozófia 2 főirányzatánái (naturalizmus; Comte, Spencer, Haeckel, psychologismus és sociologismus. — spiritualizmus: Ritsehl, W. James stb.) elsőrendű. Máskép áll a dolog a mű rövid befejező szakaszánál, melyben szerző saját meggyőződését mondja el. Itt is sok a talpraesett megjegyzés, de a végeredmény nem elégít ki egészen. Az még elfogadható, amit a vallásos és tudományos szellem viszonyáról mond, de hogy a valóságos élet békítse össze e kettőt, nem nagyon megnyugtató. A vallás fogalma nála kissé csillogó, nem kapjuk egyöntetű meghatározását, (pl. a nagy vallásokon keresztülhaladó szellem, nem egyéb mint a kötelességben való hit; a vallásos érzelem a hit álláspontjának a követelése a tudományé mellett stb., de az, hogy a vallás életközösség a valóságos Istennel, nem igen látjuk hangsúlyozva, Istennek inkább csak a lehetőségét ismeri el, mint a valóságát. Annak egyébként igen örülünk, hogy egy modern és hozzá még ily kiváló filozófus ily barátságos és megértő nyilatkozatokat hallat, sőt elméletet ad a vallásról; és annak is, hogy a M. T. Akadémia ilyen jellegű művet kiadott. Dr. Szelényi Ödön.