Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig
50 Kiss Jenő. segíteni. De ha mindjárt a Protreptikosban ismételten felszólítja a pogányokat, -- ez az egyes fejezetek állandó refrainje, — forduljanak a keresztyénséghez, nem akarja őket keresztyénné tenni pusztán a Protreptikos révén. Ezzel csak eddigi felfogásukkal szemben akarja őket bizalmatlanokká tenni, és pedig nem elődeinek utánzásával, hogy a pogány vallást nevetséges szinben tünteti fel, hanem ellenkezőleg, hogy ezt komor, de az igazságnak megfelelő vonásokkal rajzolja, s így undort és utálatot kelt olvasójában az iránt, amit eddig vallásnak tartott, hogy így szivesebben forduljon a keresztyénség felé. A földet akarja csak a jó mag számára elkészíteni, a jő magot a mennyei szántóvető veti el; ha, idővel, alkalmasak lesznek rá, hogy a keresztyénség mibenlétét megértsék, a bizonyítékok sokaságával szolgálhat nekik (Protr. 10), de csak miután erre képesek lesznek. E célból azonban előbb a betegség erejét kell megtörni, hogy a gyógyulás utján levő a Logos mibenlétét felfoghassa 1 (Päd. I. i), a hályogot kell a szemről levenni, hogy az éjszaka eloszoljék s a vak lásson. (Protr. 12.) Felfogása szerint néha megtörténik, hogy a keresztyénség is, filozófia is ugyanazon tárgyról beszél, de különböző szempontból. A keresztyénség a kijelentés alapján, a filozófia az emberi hipotézisek alapján'-. A filozófiát, ha mindjárt csak negativ eredménye volt is, nem lehet elvetni (Str.. I 43, VII 92), mert már a pogány vallás hazugságának kimutatásával nagy szolgálatot tett. (Protr. 2.) A filozófusok legalább közelébe jutottak az igazságnak, különösen egy Plátó (Str. II 16, I. 42, Päd. II 18). Az isteni Logos igazságának néhány szikráját ők is elfoghatták (Str. I 98, 99). Itt ott akaratuk ellenére is keresztyén értelemben fejezik ki magukat (Portr. 6), mégis, mivel a Lógóstól távol álltak, az olyan emberhez hasonlók, aki láb nélkül akar járni (Protr. 7). A pogány bálványok nevetséges voltát felismerik ugyan, mégis, ha nem is emberi kéz által készített szobrokat, de a világot, mint egészet imádják, s így bár azt gondolják, hogy távol vannak a tévelygéstől, belejutottak abba (Protr. 5.) - A keresztyéneknek azonban, miután a Logos a földre jött, nincs arra szükségük, hogy sokat kutassanak és emberi bölcseség után járjanak Athénbe és Görögország egyéb részeibe, mert ha már az lett tanítómesterükké, aki mindeneket betölt szent erejével ... úgy most már az egész világ Athén és Görögország . . . amint ha a nap nem volna, a többi csillagok ellenére is sötétség venne körül bennünk, úgy a keresztyének is, ha a Logost nem ismerték volna fel, sötétségben lennének. (Protr. c. 11.) A keresztyének Istentől tanulnak, ezért nem szabad az ő tanításukat tökéletlennek tartani (Päd. I. 6.). Kiss Jenő. 1.. .zoí :)zy] xai xot; iífrevo'Jai "cr (v cJ^XV "stóa-forfoö 3sí, ív' t]|í®v '.áarjTai zöt. náSirj. 8 . . . cpiXoao-^íav 5s, oO TÍJV IHUHXRJV Xi^m, oüSé XT)V j:XaTo)V'.xr,v . . . áXX' 63a sEp^rai. nap' «-/.ÁAY, TOJV aípéssouv zo ;t~uy/ Y.A/.MJ . . . fiXoaacplav cfrj|i£. Saa íí äv9-pumívcuv Xofcqiíjv ä7i0TS|i0|i£V0i r.apí'/ápa;av, xa'jxa oOx äv tcote 0-sía sJ.tíoip.' äv.
