Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig

Az antihellenistikus apológia az öskeresztyén egyházban. 43 való beszéd teljesen eléri célját, ha a hitetlenség belső ellenmondását feltünteti, s ez annyival könnyebb, mert a hitetlenek hitetlenségük számára megfelelő érvekkel előállni nem tudnak

1 (1.) Az igazságról való beszéd a hit tárgyának a mibenlétét fejti ki, de célját teljesen el nem éri, mert ha mindjárt a hit tárgya a kétkedésre vagy hitetlenségre legkisebb okot sem szolgáltat (1), adaequat módon nem beszélhet róla. A hitetlenség logikai hiányait nehézség nélkül fel lehet tüntetni, ellenben a keresztyén igazságot úgy megvédelmezni, hogy a hitetlen minden kétkedése megszűnjék,nem lehet. Ez vezet át a filozófiáról való felfogására. A görög filozófia az emberi szellemnek az igazság után való törekvése, (Suppl. 5—6) amely ilyenformán szemléltetővé teszi, hogy az embernek szüksége van az igazságra. De a görög filozófiának, általában az emberi gondolkozásnak nagy tévedését abban látja, hogy önmagától akar olyan dolgok ismeretére eljutni, amelyek megismerési körén kívül esnek. A görögök nem ismerhették fel a teljes igazságot, mert Istenről, nem Istentől akartak tanulni

2 (c. 7.) Ezért jutott ki-ki más felfogásra az istenségre vonatkozólag, (ib.) bár ezért nem tekinthetők atheistáknak (5.), ellenkezőleg, elismerést érdemelnek, hogy ilyen nagy feladat megoldásához fogtak. A végső ítéletet azonban ez az elismerés nem befolyásolja. Az istenségre vonatkozó felfogásuk ugyan tisztább és világosabb, mint a bálványimádó népé (ib.) mivel azonban néhányan közülük a teljes atheizmusba (Diagoras) sülyedtek, nyilvánvaló, hogy az általuk választott út nem az igazi, (ib.) A kétféle bölcseség gyakorlati következményeire ő is nagy gondot fordít. Mire akar segíteni az igazi filozófia? A tiszta életre és ezáltal az emberi boldogságra. Elérte-e ezt a görög filozófia? Semmi esetre. Igaz, találhatók a görögök közt tanult emberek, akik hamis következtetéseket megoldanak, két értelműséget megfejtenek, a szavak eredetét megfejtik, olyanok is, akik hasonló hangzású, vagy rokon szavakat, axiómákat és kategorémákat tesznek vizsgálat tárgyává, és meg tudják állapítani az alany és állítmány miben létét, — de hol találhatók ezen bölcsek közt olyanok, akik hangsúlyoznák, hogy ilyen és ehez hasonló tanítások által tanítványaikat boldogokká teszik, olyan érzületűvé, hogy ellenségeiket gyűlölet helyett szeressék, pedig ez a fő dolog, és ilyeneket nem találunk. Bár élet feladatukká tették azt, hogy szép szavakat szóljanak, de nem azt, hogy szép példát mutassanak. A keresztyéneknél ellenben találhatók emberek tudományos képzettség nélkül, mesteremberek és öregasszonyok, akik bár kevésbbé képesek arra, hogy a keresztyén tanítás hasznát szavakban kifejezzék ... de életükben azt szemlélhetővé teszik, mert bár nem tartanak szónoklatokat, de jó cselekedeteket mutatnak fel, amennyiben embertársaikat úgy szeretik, mint saját magukat. (11.) 1 . . . &Ü5' a!-£av súpi

•J7.vr.z- s'.zíív s'íXo'fiv íl yjv äziaTO'jjiv 73 SiaítopsOoiv. - <M; oü napa 3-soO Ttspl ftsoO äjioisavrs; |iaí)-siv, a/.Xá r:ap' aü^oO IvcaJTC/J,