Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Payr Sándortól: Flaciánus lelkészek Magyarországban

Fláciánus lelkészek Magyarországban. 39 J Rueber főkapitány környezetében a Felvidéken bizonyára többen is voltak fláciánusok. Az úgynevezett kryptokálvinisták az 1574. évi kassai zsinaton ugyan fláciánusok neve alatt inkább csak a hithű lutheránusokat, Faber Tamás bártfai rectort és társait Ítél­ték el; de Gogref Mentő 1580. már nem ok nélkül adta ki Bártfán az igazi fláciánusok ellen irt polemikus művét. Magdeburgiuson kiviil Rueber papjai közül csak Lutz volt igazi fláciánus s a többi tábori lelkész közül Győrött Reuter Lénárd és Nagykanizsán Hohenberger Farkas tartott még velük. Az ismertebb és buzgóbb német, illetve osztrák fláciánusok közül a schladmingi Hassler István Nagyhöflányban, a villachi Häuser János Fehéregyházán, az efferdingi Volmar Márk pedig Szalonakon talált menedékhelyet. Ezeken kivül voltak még fláciá­nusok Vasmegyében : Kőszegen, Borostyánkőn, Pinkafőn, Felső­lövőn, Szalonakon, Kiczléden; Sopronmegyében: Kaboldon, Kismartonban, Fraknón, Nagymartonban, Sérczen, Okkán, Fehér­egyházán, Feketevárosban ; Mosonmegyében : llmicen és Apet­lonban. A somorjai kétes, vájjon nem az osztrák Somereinből való-e. A szám így is elég tekintélyes. De csak német ajkú és több­nyire az akkor Ausztriához tartozó határszéli gyülekezetekben voltak fláciánusok. A magyarok ezért a szláv ember által kezdett és németek által terjesztett mozgalomért nem lelkesedtek. Beythe István vádja, hogy a magyar evangélikusok is „Flácius tánczában sántikálnak", alaptalan volt. Az osztrák papok tévedését vitte át ő a magyarokra. Észrevehető nagyobb hatása a fláciánizmusnak nálunk a tan­fejlődés terén nem volt. Csak az egy kassai zsinat szólt róla és az sem az igaziról. A lelkészek közül is a jövevények és idegenek hódoltak neki. A világi patrónusok, ha védték is őket, nem lehet feltételezni, hogy ilyen dogmatikai részletkérdéseket kellőleg meg­értettek s iránta érdeklődtek volna. Annál kevésbbé ismerte a dolog lényegét a nép, habár a fláciánus lelkészek, amint láttuk, helyesnek és szükségesnek tartották, hogy a substantia és acci­dentia szavakat a szószékről is prédikálják. A fláciánizmusnak nálunk inkább negatív hatása volt. Evang. lelkészeinket, kiknek a református testvérekkel amúgy is nagy hitvitáik voltak, az osz­trákok megtévelyedése arra indította, hogy hitvallási iratainkhoz, a fláciánizmust elitélő Concordiae Formulához is, annál szívósabban ragaszkodjanak. Nem csak a kálvinizmus, hanem a flacianizmus ellen is irányult egyházunknak az az eljárása, hogy az új lel­készeket aláírásukkal kötelezte összes szimbolikus könyveinknek elfogadására. A fláciánizmus különben hazánkan is csak átmeneti jelenség volt a XVI. század második felében, maradandó hatás nélkül. A reformáció ügyének nem hasznára, hanem inkább akadályára szolgált nálunk is. A r. kath. ellenfél felkapta a szót s mint valam új veszedelmes eretnekség ellen indított most harcot a fláciánti-

Next

/
Thumbnails
Contents