Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Lapszemle - D. Dr. Daxer Györgytől: Die Theologie der Gegenwart
Lapszemle. A „Neue kirchliche Zeitschrift" 1916. évfolyamából az 1—9szám jelent meg. Az első számba az idén is megint Bezzel Hbajor főkonzistoriumi elnök írta meg az újévi elmélkedést, amely visszapillant az elmúlt évre és sok megszívlelésre méltó gondolatot vet fel a jövőre nézve is. Azután a háromnegyed évfolyam legnevezetesebb cikkei Bachmann F. erlangeni tanár dolgozata: „Lehre und Leben", mely három számon át fejtegeti thémáját, elismervén az életnek, de a tannak is a jogát s feltüntetvén a korlátokat is, melyeket főleg az élet hangsúlyozásánál a modern korban sokszor figyelmen kiviil hagynak .Kaftan T. fősuperintendens a theologia tudományos jellegéről ír. Ihmels lipcsei tanár pedig Jellinghausnak, a közösségiek híres dogmatikusának tanát a megszentelésről méltatja nagy igazságszeretettel, de nem gyengeséggel. A francia róm. katholikusok tudvalevőleg a háború folyamán egy munkát adtak kí, melyben Németországot gyalázva, Franciaországot szeretnék a hitük védőjének feliintetni. Ez ellen több német róm. kath. theologus, politikus, történész, a német róm. katholikusok védelmére kelt egy gyűjteményes műben, melyben Kiefl fogalkozik a protestáns theologia és a katholicismus viszonyával. Ezen dolgozatban a positiv prot. theologia igen mostoha elbánásban részesül, miért is Dunkmann greifswaldi tanár folyóiratunk harmadik füzetében ezen egyoldalúság ellen síkra száll. Bossert stuttgarti lelkész s jeles történész érdekes cikket írt a zenéről Németországban a középkor végén. Lie. Lauerer bajor lelkész tanulságosan fejtegeti ezt a kérdést: van-e haladás? Folyó év április havában volt 300 éve, hogy Shakespeare meghal.t. A háború nem riasztotta el a németeket attól, hogy e napot ünnepeljék. Ők Shakespearet a magukénak vallják. Folyóiratunk is szentelt a nagy költő emlékének egy tanulságos cikket. Votiert gerai gimn. tanár irta „Shakespeare és a biblia" cím alatt. Ki kell emelni aztán néhány hosszabb cikket, mely több számon át folytatódik. így ír Schröder lipcsei lelkész a keresztyén kijelentéshit s a keresztyén egyház viszonyáról, Griitzmacher erlangeni tanár a régi és az ujprotestantismusnak az egyházra vonatkozó felfogásáról és Böhmer lipcsei tanár az anglikán egyházról és a protestantismusról. Ez utóbbi cikk igen alapos tanulmányon alapszik és minden célzat nélkül, de annál világosabban mutatja