Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyar ev. tanárképzés múltjából
A magyar ev. tanárképzés múltjából. 281 fakultással közép tanodai tanárképzedével egyesítve" (77-ik lap), de ez az egész részlet az elfogadott „Rendezetből" kimaradt! Uj javaslatok csak az egyetemes egyház ev. teol. akadémiájának Pozsonyban történt meg szervezése (1882) illetőleg az 1883-ki törvény életbeléptetése és annak kihatásai kapcsán merültek fel. A vezető embereket akkor az a gondolat lelkesítette, hogy a tudományos követelményeknek megfelelőleg szervezett és fakultásnak szánt pozsonyi intézetet tanárképző intézetté kellene bővíteni. 1 E fontos kérdéssel legbehatóbban és legalaposabban Schneller István foglalkozott. 2 Schneller készséggel elismeri az alkotmányos nemzeti államnak azt a jogát, hogy a kultura és közoktatás vezére és főintézője, főfelügyelője legyen, de az ujabb tanügyi politikának alaphibája szerinte az, hogy az állam mindenhatóságát kívánja érvényesíteni a nevelésügy monopoliuma által, pedig alkotmányos országban ép a tanszabadság absolut következése az állam alapelvének. Ezért az ev. egyház meggyőződése az, hogy egyformán szolgálja a valódi kulturállani, nemzeti nevelés és igaz tudomány érdekeit tanárképző és képesítő intézet felállításával, annál is inkább, mert a felekezeti tanárképzés joga az 1883-ki törvényben nincs tagadva, hanem határozottan el van ismerve, (i. m. 140.). Schneller kijelenti, hogy eszmény lebeg a szeme előtt, de a keresztülvitel kérdésénél a történeti és anyagi tényezőket kell irányadókul elfogadnia ... A tanárképzőintézet a tanárképzést általában a vizsgálatokra való tekintettel három fokozatban végzi. Előkészít az alap, szak- és pedagógiai vizsgálatra. A Pozsonyban felállítandó tanárképzőnél egyelőre csak az alapvizsgálatra való előkészítést lehet célul kitűzni. Ami pedig a szakcsoportokat illeti, természetes, hogy csak azok a tárgyak jöhetnek tekintetbe, melyek az akadémián már bizonyos mértékben képviselve vannak. Ilyen szakok a klasszikai és élőnyelvek s a történeti és szorosb értelemben vett bölcsészeti tudományok (i. m. 143.) E célból a fennálló 6 tanszék mellé legalább 2 új tanszék (klasszika-filológiai és magyar nyelvi és irodalmi szak) volna felállítandó. A tanárképző kurzusa pedig 2 évre terjedne és egyes előadásait a bölcsészek a teologusokkal hallgathatnák, másokat pedig külön. Bizonyos ugyan, hogy ily csonka tanárképző intézet arra nem tarthatna igényt, hogy a miniszter a kebelében tanárképesítő bizottságot szervezzen, de annyit bizonyára ki lehetne eszközölni, hogy a tanárképző intézet hallgatói, kik 2 éven át rendszeresen foglalkoztak szaktárgyukkal és az alapvizsgálathoz követelt többi 1 V. ö. Masznyik Endre: Tanárképzésünk ügyében. Ev. Egyház és Iskola, 1883, 11-ik lap. 2 „Állítsunk fel tanárképző intézetet" és „Tervezet középiskolai tanárképző felállításához" c. eikkeiben. Beszédek és a teol. akadémia fejlesztésére vonatkozó dogozatok. Pozsony, 1891. 119- 153. lap. V. ö A felső oktatásügy Magyarországon, Budapest, 1896. 719—723. Továbbá a pozsonyi teol. akadémia szervezetének és ügyrendjének 14-ik pontját, mely expressis verbis a teol. akadémiának esetleg tanárok képzésében nyilatkozó feladatát említi meg.
