Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Báró Podmaniczky Páltól: A keresztyény kultusz lényegének kifejtése valláspszichologiai és dogmatikai alapon

A keresztyén kultusz lényegének kifejtése. 225 Erre az új kultuszra nézve nem lehet irányadó Jézus személyes kultusza. Jézus viszonya az Atyához annyira sajátos, hogy ajni kultuszunk semmikép sem lehet az ő kultuszának mása. Ő a Krisztus,

1 az egyedülvaló

2 és örökkévaló

3 Fiú. Közte és az Atya között nincs meg a bűn feszültsége.

4 r Nála nem kell a hitnek megszűntetnie ezt a feszültséget.

6 Ő és az Atya egy.

6 Jézus kultusza és a mi kultuszunk tehát nem azonosítható, mivel más az ő viszonya Istenhez, más a mienk. Az új kultusz meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy az új kultusz Jézus, a Krisztus által megy végbe.

7 Alanya tehát az a gyülekezet, a mely a Krisztus köré csoportosul. Az új kultusz alakulatát már most az szabja meg, hogy Jézus mikép létesíti és mikép tartja fenn gyülekezetével az érintkezést. S e tekintetben élesen és félreismerhetetlenül kidomborodik Jézus munkásságából az a tény, hogy számára az ige az, a mivel gyülekezetét megteremti és fenntartja.

8 A mikor megszólal ajkán az ige, beteljesii't a proféczia. Hogy csakugyan ő az eljövendő, a Krisztus, annak az evangelium hirdetése a bizonysága. Magvető s a mag, a mit vet, az ige. Az ige az Atya ismeretét adja. Az ige megtisztít. Az ige megszentel.

,

J Tanítványainak is csak az igét adja hivatásuk teljesítésének eszközeképen. Az az ige is köt és old, a mit ők szólanak.

1

0 Jézus tehát nem intellektualista, a mikor az igében látja a maga és tanítványai munkálkodásának eszközét. Az ige szerinte élő hatalom, mivel Istennek vele egybeforrott akarata szól általa. Hogy ezt megérthessük, közelebbről szemügyre kell vennünk az ige tartalmát. Az ige — mindenek előtt ezt látjuk — megtérésre, bűnmegismerésre és bűnbánatra hívó szózat, mert hiszen a Krisztus csak a megtértekből alakíthatja 1 Máté 11, s—„; 16, ,

3—

1

3; stb. 2 Máté 11, 2

7; ján. 3, 1

3, ,„; 5 ,

2

3; 17 (v. ö. Máté 6,

9—,

3). Figyelemreméltó e tekintetben is, hogy a kultusz motivumait nem vonatkoztatja magára; épen úgy nem a szolgáét (Ján. 8, s

5). L. még Máté 5, 1

7 és Ján. 8, 3

1—

5

9. 3 Máté 22,—

4

6. Ján. 3, (í. Zahn i. m. 196) 3

117,

6, „,; 8,

5

8 (v. ö. Ján. 1,

1

3—

14 s erre nézve Zahn i. m. 72, továbbá Máté 1, ,

8—

2

5, Luk. 1, 2

6—

3

8). 4 Ján. 8, «; Máté 21, 2

8—

3

1 és Luk. 15. 1

2—

3

2: egyik fiúval sem azonosítja magát. L. az ezzel szorosan összefüggő következő jegyzetet. 6 Jánosnál a legkülönfélébb meghatározásokat találjuk Jézusnak az Atyához való viszonyára nézve, de a hit seholsem szerepel: Ján. 3, 6,

1

6; 8, 2

6,

3

8, 4

0; i5) is! 3

1; 15, 1

0, 1

5; 17, 2

5. « Ján. 10, 3

0. 17, .„ 2

3. 7 Máté 18, 1

8—

2

0; Ján. 16, ,

3—

2

4. s Ebben benne foglaltatik az ótestamentom igéje is. Jézus igéjének szoros a kapcsolata az ótestamentommal: Máté 4, 7, 1

0; 5, 1

9; 12, 3; 17» io

—13» 4» 21, 1

3, 1

6, 4.,; 22, 4

1—

4

6; 24; 26, 3

1, 5

4, 5

B, 6

4: Luk. 16, 2

9; 22, 3

7; 24, ... 44—«; Ján. 13. 15, 2

5; 17. 1

2: bár másrészt teljesen szabad volt álláspontja az ótestamentommal és a reá támaszkodó kegyességgel szemben: Máté 12. 8, 15, ,-„„; 17, .,

r„; 19, 8; továbbá Máté 5, 2,, 2

7, 3

3, 3

S, 4

3; 6, t6, 1

6—,„; 23, 8—,„; mely utóbbi helyekre nézve I. Schlatter i. m. I. 204. o. » Luk. 4, 2

1; Máté 11, 5; 13, 1

9, 3

7; Ján. 17,

68; 15, 3; 17, i. m. I. 92. Máté 10, 16, 1

9; 18, 1

8; 28, 1

9.