Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Báró Podmaniczky Páltól: A keresztyény kultusz lényegének kifejtése valláspszichologiai és dogmatikai alapon

A keresztyén kultusz lényegének kifejtése valláspsychologiai és dogmatikai alapon. \ keresztyén kultusz lényegét kell kifejtenünk. Határozzuk meg mindenekelőtt a théinánkkal adott fogalmakat. A lényeg az a tényezője valaminek, a mi a tulajdonságod változása közepett a látszat ellenére is mindenkor megmarad

1. A kultusz az istenség és az ember között való viszonynak közösségi tényekben való nyilvánulása

2. Keresztyén az olyan istentudaton alapuló viszonyulás Istenhez, a mely tartalmát Jézustól, a Krisztustól nyerte

8. A keresztyén kultusz lényegét valláspsychologiai és dogmatikai alapon kell kifejtenünk. Arról, hogy mikép értjük feladatunknak ezt a közelebbi meghatározását, különös tüzetességgel kell számot adnunk, mert a valláspsychologiát és az egyes disciplinák s főleg a dogmatika hozzá való viszonyát illetőleg a nézetek csak most vannak kialakulóban. Kiindulhatunk a psychologia meghatározásából. A psychologia az a tudomány, a mely a tudatállapotok leírását és magyarázatát adja

4. A valláspsychologia már most ennek alapján az a tudomány, a mely ezek közül a tudatállapotok közül a „valamelyes istenivel" viszonyban állókat írja le és magyarázza. S vizsgálódásai körébe belevonja természetesen a primitiv vallásokat épen úgy, mint a magasabb rendűeket, az egyén vallásosságát épen úgy, mint a közösségét

5. Módszere,mint magáé apsychologiáé is, az empirismus

6. 1 Kirchner: Wörterbuch d. philosophischen Grundbegriffe. IV. Auflage. 573. o. 2 A kultusznak általános érvényű fogalmára a szó etymologiai elemzése nem vezethet rá bennünket. L. Rietschel: Lehrbuch d. Liturgik. 1. 25. o. Etymologiai értelemben véve a „cultus" szót, keresztyén kultuszról szó sem lehet. S a fenti meghatározásnál többet sem szabad mondanunk. Ha pl. azt mondjuk: a kultusz Istenre irányuló közösségi ténykedés, kizárjuk ebből a meghatározásból a ker. kultuszt. Ha azt mondjuk: a kultusz Istennek az emberre irányuló ténykedése, kizárjuk a nem-keresztyén kultuszokat. 3 Schlatter: D. christl. Dogma. 421. o. 4 [ames-Dürr: Psychologie. 1. o. Tehát nem ösmerhetjük el sem a Wundt, sem a James felállította korlátokat. Az idézőjel között levő kifejezés James egy meghatározásán alapszik. L.: The Varieties of Religious Experience. Twentieth impression. 31. o. Szerinte a vallás „shall mean for us the feelings, acts, and experiences ... so far as they stand in relation to whatever they may consider the divine". Hogy ez a meghatározás milyen gazdag és értékes anyag feldolgozását teszi lehetővé a valláspsychologia számára, azt James idézett művéből láthatjuk. 6 Tröltsch: Psychologie u. Erkenntnistheorie. 6. o. 15