Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

Könyvismertetés. 213 széles fővárosunk derék tudósai, hogy a háborúk, időben aktuális ismeretterjesztő előadásokban szóljanak a mivelt közönségben. Az előadásokat hangversennyel nyitották meg, mely alkalommal Dr. Hegedűs István, egyetemi tanár hangulatkeltő ünnepi beszédet mondott. Politikai irányú előadásokat tartottak Concha Győző: A háború politikai szempontból. A háború, mondja az előadó, a nemzetek akarata, mely nélkül végképpen soha el nem lehetnek, sőt nem is létezhetnek. A mi seregeink nemcsak a mi nemzeti létünkért küzdenek, hanem az emberiség erkölcsi színvonaláért, a Machiavalli Kodexe ellen. A diadal a tiszta politikai erkölcsé lesz. Hantos Elemér: A háború pénzügyei. A hadviseléshez pénzre van szükség. A háború pénzbeszerzésének legtermészetesebb mondja: az államkölcsön kibocsátása. A német hadikölcsön fényes sikere alkalmas volt arra, hogy nálunk is követésre találjon. Mi is megértettük a dolgot és a jegyzések monarchiánk két államában szintén fényesek voltak. Marczali Henrik: A világháború történeti megvilágításban. A háború a politikának fegyverrel való folytatása. Mi a végső célja ellenségeinknek? Lengyelország sorsára óhajtanának juttatni minket is. Előbb egy kis felosztás, azután a pártoskodás fölhasználása által az önállóság elvesztése: az elnyeletés. Ki riad vissza bárminő áldozattól, a legnagyobbtól is, hogy e sorsot elkerüljük? Mi élni akarunk, az emberiségnek egy nemzetet megtartani. Történelmi tárgyú előadástk. Tóth-Szabó Pál: Török-magyar vonatkozások a történelemben. A közös származás tudata, úgy a magyarok, mint a törökök végső fokon az ural-altáji népcsaládbóí származnak, emlékezés azokra a harcokra, melyeket a török segítségével vívtunk ősi alkotmányunkért, majd a nagy állam érdekek összetalálkozása, végül az érzelmi mozzanatok, (hontalanakká vált hőseink a török császár birodalmában találtak menedékhelyet), mind ezek a tények eredményezték, hogy örömmel is rokonszenvvel üdvözültük a törököket, mikor a most dúló világháborúban mint a szövetségeseink fegyvert fogtak. Szádeczky K. Lajos: Lengyel-magyar vonatkozások a történelemben. Szerző kitűnő történelmi előadásának bevezetésében említi, hogy már a régi lengyel népdal mondja: lengyel, magyar két jó barát, és a történelem tanítja, hogy mind a két nemzet jellemében, múltjában föltűnő sok a rokon vonás. Mindkettő büszke, lovagias, pompa- és vendégszerető, szereti a szabadságot, a függetlenséget és alkotmányát. Különösen 1848/49.-iki szabadságharcunk alatt fényesen mutatta meg rokonszenvét s abban külön lengyel légió küzdött a magyar honvédek között. Dembinszki és Bem apó a hős fővezérek nevei halhatatlanok a lengyel és magyar történelemben. És a mostani világháborúban bátran mondhatjuk: Nincs még veszve Lengyelország! Földrajzi tétel. Cholnoky Jenő: A világháború szinterének földrajzi vázlata. A nyugati hadszíntér ott van a párisi medence 14