Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Payr Sándortól: Flaciánus lelkészek Magyarországban
Fláciánus lelkészek Magyarországban. 7 J levele szerint a Corpus Doctrinae követője maradt utolsó lehelletéig s Flaciust és ennek követőit az Antikrisztus társainak nevezte 1. A filippisták szerették nálunk a szigorú luthéránusokat flaciánusoknak nevezni akkor is, ha ezeknek az eredendő bűnről szóló tanát nem fogadták el. Rueber kíséretében Magdeburgius, mint tábori lelkész, a Szepességben és Kassán is bizonyára többször megfordult. Azt hiszem, neki kell főként tulajdonitanunk, hogy Fröhlich Tamás, a filippista kassai lelkész itt a fláciánusok ellen sikra szállott. Az öt szab. kir. városnak 1574. január 19. Kassán tartott zsinatán ugyanis, hol Fröhlichet esperesnek választották, a fláciánusok ellen nyolc hittételt állapítottak meg, a wittenbergi és lipcsei egyetemnek a fláciánusok ellen kiadott könyveit elfogadták és aláírták s nem csak a Corpus Doctrinae tartalmát, hanem az ennek alapján készült wittenbergi kátét is (Catechesis ad usum scholorum puerilium 1571.), mely az urvacsoráról és Krisztus személyéről már egészen Kálvin szellemében tanit, az összes iskolák számára kötelezőnek fogadták el. Fröhlich ugyanitt Faber Tamás bártfai rektort keményen megdorgálta, hogy Flaciusnak a communicatió idioinatum négy neméről szóló tanát az iskolában a tanulóknak tollba mondta, a Melanchthont követő lelkészeket támadta s ennek Corpus Doctrinae című iratait sem ismeri el hitszabályzónak. Fáber állítólag megígérte, hogy az illető írásokat tanítványaitól beszedi és elégeti. 2 E zsinaton, amint látni, már kryptokálvinisták állottak a fláciánusok vagyis inkább hithű lutheránusokkal szemben. Magdeburgius és társai miatt az összes lutheránusokat megvádolták és elitélték. Fröhlich a zsinat után a wittenbergi filippistákhoz írt levelében még dicséri ugyan Rueber Jánost, a császári főkapitányt „kinek személyében szokatlan módon a vitézség mély vallásossággal egyesül s ki az egész vidék egyházait és iskoláit hathatós pártfogás alá veszi", s hasonló dicsérettel szól udvari papjáról Leuthammer Jánosról is: de nem sokkal utóbb úgy Ruebert, mint másik udvari papját, Gogref Mentót, már flaciánusnak mondja. Gogref is külföldi. Lippe grófságnak Lupfurt nevű helységében született. Több helyen volt Németországban is tanító és lelkész. Az urvacsoráról 157L irott művéhez Selnecker írt előszót és Chemnitz is jó barátja volt. 1572-ben Rostockban volt az egyetemen, ahol megnyerte Chytraeus bizalmát. Ezek ajánlották őt Schwerinbe szuperintendensnek, hol azonban nyugtalan természete miatt nem volt maradása. Majd ismét Chytraeus ajánlatára Grácba jött lelkésznek, ahonnan már 1574. Jörger Helmhard 1 Gast Kristóf Selmecbányái syndicushoz 1579. irt levél. Ráth György. Két kassai plebánus 31. 1. 2 Fröhlich levele 1574. melyet Pilcz Gáspár kassai segédtanító, Rueber alummusa vitt ki Wittenbergbe. Ráth Gy. Két kassai plébánus 28. 1. és Pilcz G. Brevis responsio ad Apologiom Martini Wagneri. H. m. 1591. Ráth Gy. Pilcz Gáspár és ellenfelei. 13. 1. Theol. Szaklap XIV. evf. 2