Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig

Az antihellenistikus apologia az őskeresztyén egyházban. 157 örök életet

1. Nincs jutalom és büntetés ,a halál után, mert bűn és erény a véletlenség ajándéka'

2 (11). Oh szánalomraméltó nép, amely visszatartja magát a földön minden örömtől, nem fog feltámadni, és most sem él

3! Azt ajánlja nekik, hogy térjenek eszükhöz és hagyják abba a világtitkainak kutatását (12). Oktavius szerint azonban sokkal nehezebb megérteni azt, hogy valami ami még nem létezett, élővé lesz, mint azt, hogy újra életre hivassék, ami már élő volt. A természetben található analógiák szintén utalnak a feltámadásra. A nap és hold, az évszakok, fák folytonos változásaikkal, elmúlásukkal és újra éledésükkkel mind a feltámadás mellett bizonyítanak. Azért, mert még senkit sem láttunk a halottak közüi feltámadni, nem kételkedhetünk a feltámadás valóságában; miért akarnék azt, hogy a fák már tél idején zöldek legyenek és gyümölcsözzenek

4 (34). Nem azért tiltakoznak a pogányok a feltámadás gondolata ellen, mert nem tudják megérteni, hanem, mert nem akarják megérteni. A bűnös lélek szivesebben venné, ha nem volna feltámadás

5 (ib.). De az nevetséges felfogás, hogy mert nem óhajlják a feltámadást, hát nincs is feltámadás. Legyenek bár a keresztyének anyagi javakban szegények, gazdagok Istenben, és az mindent pótol"

1 Tertullianus. Az igaz Isten megismerésére vonatkozólag az addig előfordult bizonyítékok mellett egy ujat hoz fel, amelyet megdönthetellennek tart, amely ismertebb minden elméletnél, életteljesebb minden teóriánál, elterjedtebb minden iratnál (De test. au. c. I

7). Ez a bizonyság a ki nem művelt, egyszerű természetes lélek. Öt akarja Isten vonatkozólag megkérdezni (ib.) ennek tanúsága annál ellenállhatatlanabb, mert nem tekinthető keresztyénnek

8 (! ib.). Ez az egyszerű lélek öntudatlan felkiáltásaival: Az isten adná, ha Isten akarja, stb. arra mutat, hogy hisz Isten lételében és beismeri, hogy annak kezében van minden hatalom, s rajta kivül más valaki nem tekinthető Istennek'

J (2). A lélekbe is Isten oltatta e tudatot, amelyet az embernek 1 Anceps malum et gemina dementia! Cvelo et astris, quae sic relinquimus ut invenimus, interitum denunciare, sibi mortuis extinctis, qui sicut nascimur et interimus, aeternitatem repromittere. 2 ...Culpam tarnen vei innocentiam fats tribui... igitur iniquum judicem fingitis, qui fortém in hominibus puniat, non voluntatem. 3 ... dum adhuc vivitis aestimate ? 4 Sol demergit et nascitur; astra labuntur et redeunt... Quid festinas ut cruda adhuc hieme reviviscat et redeat? 5 Nec ignoro, plerosque conscientia meritorum nihil se esse post mortem magis optare, quam credere. G Et tarnen quis potest pouperesse, qui non eget? qui non inhiat alieno? qui Deo divus est? magis pauper ille est, qui cum multa habeat, plura desiderat. 7 Novum testimonium advoco, imo omni literatura notius omni doctrina agitatues... 8 Non es quod sciam Chrisiana, fieri enim non nasci sólet Christiana, 9 Deus viedet omnia et Deo commends, et Deus reddet. et Deus inter nos indicabit. Unde hoc tibi, non Christianae?