Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Payr Sándortól: Flaciánus lelkészek Magyarországban

14 Payr Sándor. hez adta feleségül, Annát II. Fülöp spanyol és Erzsébetet IX. Károly francia királyhoz és csak azután merte 1571. jan 14. én Prágában a fontos rendeletet aláirni, a mellyel Ausztriában, de csakis az urak és lovagok két rendjének megengedte, hogy birtokaikon házuk népével együtt az Ágostai Hitvallást követhessék és az agendát használhatják 1. Az agenda a Krems melletti Stein városkában jelent meg 1571. hol az evangélikusoknak külön nyomdájuk volt. Ma­gyarországi német gyülekezetek is használták, Sopronban és Ág­falván ma is megvan a ritka műnek egy-egy példánya.­Akadt mégfláciánus is, ki az agendát védte, így a Jenából elűzött Coelestin János efferdingi lelkész. De mások meg, mint Eggerdes Péter frauendorfi, Eck Vilmos göllersdorfi és Barbatus Fülöp sierndorfi lelkész, erősen támadták. Később is voltak lelkészek, akik patrónusaik tudtával mellőzték. 3 Magdeburgiusnak ezen agenda-perben, úgy látszik, már nem volt szerepe. Chytraeus iránt, aki Melanchthon tanitványa volt, nagyobb bizalma nem lehetett. Reuter Kristóffal pedig, ezzel a tudós és szelid lelkű férfiúval kellemetlen összeütközése volt. Reuter ugyanis a grafenwerthi hitvallást 1566. szintén aláirta, de azután jobban meggondolván a dolgot, töröltette a nevét. Mag­deburgius őt e miatt a Nothwendige Erinnerung című függelékben erősen megtámadta és még 1580. is azt mondta róla, hogy Reuter neki és az igazságnak nem barátja. Szemére veti, hogy hűtlenül elpártolt, holott ő is segédkezett az agenda megírásában. Sok megbotránkozást okozott, úgymond, azzal is, hogy régi tévedéseit belevitte az agendába. így hát ezt Magdeburgius sem fogadta el 4. O különben, míg az agenda készült, nem tudni, mi okból, egy időre visszament Németországba. 1571-ben Erfurtban találjuk, ahol ez évi május 21-én „az arany tövisnél levő szállásán" (in meiner Herberg zur güldenen Distel) Testamentomot írt Joakim és Mátyás nevű fiai számára. Ebben arra inti őket, hogy Isten igéjétől és az igazságtól semmiféle inség és veszedelem el ne térítse őket és atyjok nyomorúságának példája által se engedjék magukat meg­rettenteni. Maradjanak meg az ő nyomtatott osztrák hitvallásuk mellett híven a sírig. Nyomorúságos helyzete lehetett tehát Erfurtban ismét, híven osztozott mesterének, a még életben levő, de számkivetett és örökké bujdosó Flaciusnak sorsában. Ezt a Testamentomát 1572. nyomtatásban is kiadta és pedig négy hangra irott asztali éne­kekkel egy füzetben: Christliche und tröstliche Tischgesänge mit vier Stimmen. (20 ének 4 iven) 5. 1 Otto K. i. m. 44. 1. 2 Sopr. lyc. kvtár Le 44. Az 1678. évi soproni irott agenda 117 lapján : Kann aus der österreichen Kirchen agenda genommen werden. N. Miiz. Quart Germ. 894. Loesche szerint az osztrák agenda „ein liturgisches Meisterwerk" 34.1. 3 Otto K. i. m. 51. 1. 4 Raupach, Presbyterologia 150.1. és Raupach, II. Fortsetzung. Beilage 145.1. 5 Koch E. Gesch. des Kirchenlieds I. 448.

Next

/
Thumbnails
Contents