Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Lic. Rácz Kálmántól: Ostwald energetizmusa
r" 120 Lie Rácz Kálmán. ennek a világnak való, meg kell tehát szabadulnia a vallásnak eddigi uralmától és egyedül a tudomány uralma alá helyezkednie. „Míg a korábbi theologiai etika mindenkiben, aki őszintén teljesíteni akarta, azt az érzelmet táplálta, hogy nem tud eleget tenni s így bűnös, az uj etika inkább a boldogság útját mutatja ki mindenkinek és az egyes cselekedetek fogytékosságának okát abban tünteti fel, hogy az embernek az összesség szükségeihez való illeszkedése fogyatékos. A reakció tehát nem töredelemben, bünbánatban, hanem a jóvátétel szilárd elhatározásában nyilvánul". E józan etikai elvek szerint legnagyobb erőpazarlás s így leginkább elitélendő a háború, mint amely túlságosan nagy energiát tékozol el az elérendő célhoz arányítva. Ez a legcélszerűtlenebb és a legostobább eszköz a nemzetek között felmerült viszályok elintézésére. Ostwald energetikája kétségkívül tudományosabb megalapozása a monismusnak mint a Haeckel-féle elmélet, amely tisztán a biologián épülve kifelejtette számításából a mechanika és fizika eredményeit. Ostwald, ki a kémiában elsőrangú szaktekintély s aki a fizikát is alaposan ismeri, a szervetlen világ megfigyeléséből indul ki, de amikor Haeckel egyoldalúságát ki akarja kerülni, beleesik a másik szélsőségbe, amennyiben a szerves világ éleljelenségeit is bele erőszakolja a szervetlen világ kereteibe. Kerülve a materialismust, amely ellen sikerrel küzdött, túlzásba csap s az anyagot absorbeáltatja az energia által. Tulajdonképen csak energiákat lát e világban. Beszél ugyan az anyag és erő kapcsolatáról, de az anyagot mint világelvet egészen mostohán kezeli, megfelelő szerepet nem jelöl ki számára. A materialismus ellenében hangsulyozza, hogy energiától különvált anyag nem létezik, amennyiben minden anyag tartalmaz legalább is hőt, aztán mozgási- vagy másfajta energiákat, ugy hogy teljesen elképzelhetetlen olyan anyagról szerezni ismeretet, amelyben valamelyes energiák nem volnának észlelhetők 1. De ez a külömben egészen igaz észrevétel nem jogosíthat fel annak állítására, hogy „energia létezik anyag nélkül". Ö ezt azzal igazolja, hogy a Nap minden anyag nélkül, sőt közvetítő közeg nélkül minő nagy energia-tömeget küld állandóan földünkre a maga sugaraiban. Lehet, bár kétségtelenül beigazolva nincs, hogy a levegőn kivül nincs egyéb közeg Földünk és a Nap között, de azt senkisem vonhatja kétségbe, hogy a Nap, ez a megmérhetetlen tömegű energia-forrás, szintén csak anyag, amelynek súlyáról is lehet hozzávetőleges számításokat csinálni s így az energia-tömeg mégis csak anyagból árad felénk. 1 L. különösen a „Stoff, Geist und Energie" c. alá foglalt 60 és 61 prédif kációt a Monistische Sonntagspredigten III. Reihe 57—72 lapjain. I
