Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról

Apáczai Cseri Jánosról. 184 vonalra emelkedve azokkal versenyre kelhet. Hazánk jövője a nemzet intelligentiajától, annak vezető szerepétől függ. - A tudomány ily értelemben egyenesen megváltói jelentőséggel bír. Ez van hivatva az embert a tökély eredeti állapotába beemelni!! 1 a nemzetet hatalmassá, tiszteltté tenni. Egy uj aristokratia, a szellem aristokratiája jegyében látja hazánkat a jobb jövő felé haladni. 2 A ratíonak, az intelligentiának, a scholának a hymnusa Apá­czainak minden szava, minden munkássága. Igenis hymnusa! Éppen ebben külömbözik a deismus és eudaemonismus hatása alatt kifejlődött filiszteri rationalismustól Apáczai rationalismusa. Hyrnnusra csak a szeretet lelkesíthet. Aki nem szeret — hymnust nem ír, nem él. Apáczai a ratiot, az intelligentiát, a tudományt a szeretetnek aranyos, napsugaras keretébe foglalta. Csak az, ki a tudományt szereti, ki annak szépségét bámulja, az lépjen tudományos pályára. Csak a szeretet ad erőt a pályával járó nehézségek le­küzdésére'. A hivatásaink szeretetétől áthatott nem csügged el, nem törődik azzal, hogy a tudatlanság a bölcsességet lekicsinyli: ,.per dedecus et infamiam ad virtutem" jelszava 4. A tanár pedig — mivel tudományát szereti -- szeretettel fogja körül azokat, kik az ő szerelmesének hódolnak. Csak a szeretet gyújt az ifjúság lelkében is szerelmet a tudomány iránt. A tanár ezért is mint atya szeresse tanítványait, imádkozzék érettük, kedveltesse, szerettesse meg magát tanítványaitól s a tanítványok viszont csak is azokat hallgassák, a kikről tudják, hogy őket szeretik 5. A szeretet erejében száll le a tanító a tanuló álláspontjára helyezkedik bele az ő lelkébe s hozzá alkalmazottai! adja az anyagból a neki valót a ratioszerű elsajátításra". . Ez a szeretettel való behelyezkedés tanítványa lelkébe nyitja meg a tanító szemét, ugy hogy meglátja azokat az akadályokat is, a melyek a ratio érvényesülését lehetetlenítik, illetőleg kér­désessé teszik. A ratio világosságával és tisztaságával ellenkezik a külső és belső szenyesség és piszok; a szeretettel nem fér meg, a félelem lelke, az ide-oda kapkodás, a felületesség szelleme; a szeretet által mozgatott tanulmányozás a haladás jegyében indul, ezért is a tanulmányozás elért eredményével soha meg nem elégszik s így távol áll az önhittségtói; másrészt nem maradhat 1 De summa scholaruni necessitate 10. 11 1. - A nemes intelligentia a megváltó erejét ugyan csak Kolozsvárt 250 év után nagyszabású rendszerben kialakultan hirdette Böhm Károlyunk. 3 Encycl. 456. — XXVIII. 4 De summa sehol. nec. 23 1. s Enc. 455. 4. «. p. 457. 6 Encycl. XXIX. (kiilömbf. elmékhez alkalmaztassa magát) 456. (a tanu­lási cél is alkalmaskodjék) 461. (még a körülményekhez is kész az ügy ér­dekében megalkudni: az irigyekkel, az értetlenekkel és restekkel).

Next

/
Thumbnails
Contents