Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
r 98 Dr. Schneller István. a szent nyelvről azt mondja: „minden túlzás nélkül el lehet hinni, hogy maga a Szent Lélek nyilatkozott meg benne 1". Így tehát nyelvészeti, ethymologiai szempontból is nem a szó a lényeges, hanem annak tartalma, annak lelke. A nyelvekkel azonban nemcsak a szavak és azok értelme, tehát nyelvészeti szempontból, hanem irodalmi szempontjából is kell foglalkozni, ugy hogy ezek segélyével kell behatolni nevezetesen a régi görögök, romaiak és persák történetébe 2. A nyelv utján tehát bele kell menni az irodalom gondolat világába, a népeknek bölcseletébe, egész életébe, reális életébe. A nyelv csak a dió héja, a melynek utján be kell hatolni az édes, tápláló, hasznos magnak mélyébe. Tartalmukért kell a nyelveket tanulni*. De nem állhatunk meg a reáliakat nézve a klasszikusok mellett: még igen sok hasznos és szükséges tudnivaló van a tudományok legkülönbözőbb ágaiban. Ezt mind össze kell gyűjteni. Apáczai a reáliakra irányló törekvést Ramussal hozza kapcsolatba, aki a formalismusba és scholastikába átment Aristotelismus ellen foglalt állást. „Az ő nyomában keletkezik a bölcselők ama sora, kik ily vezér alatt úgy a profan, mint a szent írókhoz tudós és hasznos magyarázatokat adtak ki, nem kevésbé levén termékenyek új gondolatok feltalálásában, mint azoknak közhaszonra való közlésében 4". így keletkeztek Martinus, Fabritius, Aisted, Keckermann stb. encycopaedikus művei; a melyekben (néha akaratjuk ellen is), aki nem látja Ramust — vak"." Apáczai meg van arról győződve, hogy Ramus — ha feltámadna, az ő encyklopediáját magáénak vallaná, Apáczainak köszönetet mondana, hogy óhajtása megvalósult 0. Így vált Ramus a reális tudományok feltámasztójává; amely reális tudományok közül Apáczai különösen nagyra becsüli a matheinatikát és a physikát. Isten maga is geometer. Senki a philosophia körébe be ne lépjen, ki a mértanhoz nem ért 7". A tanár „igyekezzék hallgatóit a mathematika csudálatosan szép dolgaival megéleszteni." A physikában keressen pedig kevés princípiumokat, azokból igyekezzék mindent megmagyarázni s mutassa ki hasznukat a világi életre 8" ...ha a meddig nekik (tanulóknak) grammatikát, némelyeknek rhetorikát is, nagyon kevésnek még logikát oly szerény mértékben, hogy ne mondjam csömör keltően verünk a fejébe, — amaz érdekes mathematikai és physikai ismereteket közölnők, — kimondhatatlan, egész életükre mekkora örömmel árasztanók el, mily hasznossá tennők a tanulás fáradalmát 1 U. o. 78 1. 2 U. o. 111. 112. 3 U. o. 75. 76. 112. 4 U. o. 92. 93. 1. 5 U. o. 93. 1. « U. o. 93. ' U. o. 72. 1. 8 Encycl. 457. stb. 1.
