Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
Apáczai Cseri Jánosról. 95 Mit — miképpen tanítson ez ordo et societas docentium et discentium ?! Az iskola nem lehet „uniformis", minthogy a docentium et discentium societasa nagyon is különböző. Az emberek s tehetségeik külömbözősége szükségszerűleg differentialják az iskolákat is. — Apáczai az iskolák hármas fokozatát teljesen indokoltnak (non sine summa ratione) tartja 1. A legalsóbb fokozaton, a schola vernaculaban a növendék kiemelkedik a barbaries, mondhatnók az állatiság állapotjából. A ratio és oratio külömbözteti meg az embert az állattól. A nyelvben, közvetlenül az anyanyelvben (lingua vernacula) nyilatkozik meg az emberi jelleg. Ez teszi az embert társas lénnyé. E nyelvnek irásba foglalása terjeszti ki a legnagyobb távolba is ez emberi társas életet. Társas élet nincs rend (ordo et societas) nélkül, melyet a jogrend is biztosít. Ebbe a társas életbe helyezi be az iskola az embert. Mindenki, a ki az iskolába lép hatóság alá, a pa|S2ó'j/_ou ßaaiXfjo;, a tanítóknak hatósága alá kerül; itt tanulja meg a törvényszerű (sub legibus) 2 engedelmességet, itt a beszélgetést, a helyes kiejtést, itt az olvasást és írást, mint távol levőkkel való érintkezés csudálatos eszközét; itt szabadul fel a levelek és jogiratok olvasása utján a ludimagister és a pastor gyámsága alól, akik e nélkül az egész községnek szeme, füle, szája 3. Itt veszi a könyvekkel ama biztosítékot kezébe, amely megóvja őt a káté és szentírás utján a libertinismus és atheis- mus, tehát az erkölcsi és vallási züllés veszélyeitől. A „barbaries" bői való kiemelkedés, erkölcsi és vallási önállóságra való jutás: ez a népiskola feladata. Mindenki járjon mivel ember — e népiskolába. De hiába való minden kiemelkedés és önállóság a sapientia és ennek önmagunkban és másokkal szemben való érvényesülése a áignitas nélkül. Ezt a sapientiat, ezt a dignitast nem a népiskola, hanem a középiskola közvetíti. Csak is ezzel nem meddő a népiskola csak is a középiskola utján lesz a népiskola egy kiválóbb kulturának alapja 4. — A magasabb kultura tehát a triviales vagyis medias (v. intermedias) Scholas kívánja. Nagy, fenséges feladatot tűz ki Apáczai a középiskolának, a melyet szegény népünk is oly nagyra becsülve nagy számmal állított fel. Helyesen cselekszik; mert itt, e középiskolában készülnek amaz eszközök, a melyek segélyével az Adamban elveszett adományok e halandó és esélyekkel járó (caducus) életnek méreteihez képest helyre állíttatnak, a bölcsességnek (sapientia — Isten minden tudóságának visszképe) eredeti fénye újra visszatér 1 De summa sehol. nec. 8. 1. 2 U. o. 3 U. o. 9. 1. * „Attanien nisi ulterius tendat atque Scholas triviales se exporrigat vix ulla prae aliis cultura ad ullam inde gentem ex hiis Schoiis redundare sentietur". u. o. 10. 1,