Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Payr Sándortól: Flaciánus lelkészek Magyarországban

Fláciánus lelkészek Magyarországban. 9 J hihetjük. S midőn ebéd után a főkapitány gyermekei is bejöttek az ebédlőbe és protestáns énekeket énekeltek, a szívtelen szerzetes tüntető módon távozott.

1 Rueber, mint jószívű patrónus különös szeretettel épen az üldözött lelkészeket vette oltalmába. És igy került hozzá még Győrött 1564. Magdeburgi Joakim, ez a hányatott életű német tábori pap, akinek jelleme és pályafutása nagyon is emlékeztet Flaciusra s aki ! mesterének téves tanát még nagyobb szélsőségig fejtette tovább. j Magdeburgius maga mondja el életrajzát az ő külön hitval- j lásához írt előszóban." E szerint a brandenburgi fejedelemségnek j Gardeleben nevű helységében született. Helmstädt mellett Schönin- i genben volt tanító, innen azonban Henrik braunschweigi herceg, j ki visszatért a pápistákhoz, 1547-ben elűzte. Dannenbergi papi ál- I lásárol (a líineburgi hercegségben), ahol lóháton is alig birta bejárni 1 a filiákat, egészségi okokból 1549. ő maga mondott le. Salzwe- ; délből, mivel a II. Joakim fejedelem által meghagyott pápás cere- i móniáknak ellenmondott, 1551. űzték el s kötél által való halálnak terhe alatt tiltolták ki egész Brandenburg területéről. így kerül Hamburgba, ahová csak diakónusnak hívták meg. j Itt hat évig meglett volna, de 1558. Melanchthon ellen és Flacius j védelmére egy Eseltreiber néven emlegetett pasquillust adott ki, amely miatt Eitzen Pál szuperintendes mozdította el hivatalából. Maró szatírával írott költői mű volt ez, melynek teljes címe: Dia- • logus oder ein Gespräche eines Esels und Bergknechts, unsrem v einigen Erlöser lind seiner göttlichen Wahrheit zu Ehren, seiner christlichen Gemeinde in diesen betrübten Zeiten zu Trost und dem f Synodo avium zu lieb geschrieben. 1557. den 15. Nov. Felelet volt \ ez bizonyára arra a gúnyképre, mely Flaciust szamárnak ábrázolja, amint más szamarak megkoronázzák. Melanchthon a maga jó ízlését és szelíd természetét tagadta meg, midőn e gúnyképhez verseket írt.

3 Magdeburgius ekkor már határozottan Flacius pártján állott és igen sértő hangon írt az adiaphoristák ellen. Állását j elveszítve most Flaciushoz ment Magdeburgba, hogy a Centuriák ; megírásában segédkezzék. Innen csakhamar Thiiringiának Osmanstedt nevű helységébe hívták meg lelkésznek, de 1562. már ismét elűzték, mert a synergista Strigelnek deklarációját nem akarta : aláírni. Mint exul bolyongott most egy ideig, míg nem a mans- 1 feldi grófok 1564. Ruebernek ajánlották. ; Ilyen viszontagságos múlt volt már a háta mögött, midőn > 1564. Győrré került, mint a német fekete lovasok tábori lelkésze. Az osztrák protestáns főrendek az ilyen menekült papokat mind a magokénak vallották, bárhol szolgáltak is, azért Magdeburgius1 Fraknói V. Egy jezsuita diplomata hazánkban. Katholikus Szemle 1902.701.1. 2 Confessio oder Bekantnis Joachimi Magdeburg. Regensburg 1567. Raupach B. Presbyterologia Austriaca I. 103. Klein S. Nachrichten 1. 218. I Ráth Gy. Két kassai plébános 42. Koch E. Gesch. des Kirchenlieds I. 446. 464. VIII. 373. 1. 3 Raupach, Presbyt. 105. Supplement 62. C. R. X. 631. Kawerau i. h. 85. 1.