Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Daxer Györgytől: A római levél első szakasza 1,18—3,20

A római levél első szakasza. 69 catione (1

1

2—4

2

5), quae fit: I. non per opera (1

1

8—3

2

0), nam sub peccato sunt a) gentes 1

1

8, b) Iudaei 2 u c) utrique 2, íj. i4· 17· 3, ι· 9- Vagy ha a Meyer-féle kommentár idevágó (a római levelet tárgyaló) kötetének 9-ik Weiss Bernát által kidolgozott kiadását nézzük, azt találjuk, hogy szerinte a levél első szakasza (1 1

8—3

2„) kimutatja, hogy az egész emberiség saját igazság nélkül szűkölködik s azért kárhozat fia ... , s ezt li

83

2 a pogányokra nézve mutatja ki (75. 1.). így fogja fel a római levél első fejezetének ezen második felét teszem a (hamarosan kezem ügyében lévő) Luthardtféle magyarázat (Strack-Zöckler Kurzgefasster Kommentár stb. újtest. részének 3. kötetében, 2. kiadás. 407, 410. 1.), vagy a Lietzmann-féle Handbuch zum Ν. Τ. (3. kötet, 13. 1.), azután nálunk pl. Mayer Endre (Theol. Szaklap VI. 1908. évf. 105. I.), akinél e szakasz felirata: „a pogányok bűnösségi állapota (1 1

83

2)"· Amennyire látom, ez a régi hagyományos magyarázat, melynek útját kisebb-nagyobb mértékben már Mehring, Hofmann, Volkmar, Hoffmann és Otto, nálunk pedig Masznyik (Pál levelei, 4. kötet, 1899.) elhagyták. Leghatározottabban pedig szakított vele Zahn a római levél magyarázatában, melyet nagy kommentárja számára irt (Kommentar zum Neuen Testament. Herausgegeben von Th. Zahn. 6. kötet. 88, 89, 93, 96. 1.). Hogy a kétféle magyarázat között választhassunk, lássuk a szakasz rövid tartalmát. Miután az apostol a 18. versben kijelentette, hogy isteni harag jelenttetik ki minden emberi istentelenség és igazságtalanság fölött (amivel a levél eme főgondolatát: hogy az igaz élni fog, negativ módon igazolja), indokolja a 19. rer-sben ezt az állítását. Azért sújtja Isten az ilyen embereket haragjával, mert (διότι) Isten lényege annyiban, amennyiben megismerhető, nyilvánvaló bennük; Isten ugyanis kinyilvánította azt nekik. Mikep tette ezt Isten, azt megmagyarázza Ο'αρ) a 20. vers. Istennek a teremtésben való kijelentése annak alapja, hogy az istentelen ós igazságtalan emberekben is van istenismeret és — amit még a 20. vers ehhez hozzácsatol — ezért nincs nekik mentségük; Isten kijelentésének az a szándékolt következése, hogy nem védekezhetnek avval, hogy ők tudatlanságból merültek az istentelenség és az igaztalanság bűnébe. Hogy miért nincs mentségük, azt a 21. vers is még egyszer (1. a 19. v.) összefoglalólag indokolja: azért mert Istent, noha ismerték, mégsem tisztelték mint Istent és nem adtak neki hálát, hanem üresekké lettek gondolataikban és sötét lett az δ balga szívük. Az «λλα-val kezdődő ellentétes mondat valószínűleg a szóban forgó emberek jelenlegi állapotát, az istentelenséget és az igazságtalanságot (az ύσέβεια-ί és az aőr/.ia-t) írja le és így ezt a 21. vers első felében leírt mulasztás