Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Könyvismertetés - Dr. Szelényi Ödöntől: Dr. Varga Béla, Valóság és érték
306 Könyvismertetés. Berlin-Schönberg 1914. 100 lap) Czíme egyszerűen J. G. Fichte. Az előszón, bevezetésen és meglehetős hiányos irodalmi repertóriumon kívül úgy válogatja össze Fichte külömböző műveiből az anyagot VII fejezetbe, hogy csakugyan előttünk áll Fichte vallásphilosophiájának, -^ot vallásának a veleje. Természetes, hogy főleg a „Grundzüge", az „Anweisung", a „Beruf der Gelehrten" és „Reden" czímű művekből merít. Bevezetőnek melegen ajánlható. Tudományos szempontból legkomolyabb a múlt évben megjelent munkák közül: Emánuel Hirsch·. Fichtes lieligionsphilosophie im Rahmen der phil. Gesamtentwicklung Fichtes. (Göttingen, 1914. 132 lap). Álláspontja az, (és ez szerintem az ő alaptévedése), hogy a „Wissenschaftslehre" és ethikából akarja Fichte vallásphilosophiai fejlődését bevezetni, holott ép ellenkezőleg a vallásos elv Fichte egész gondolkozásának immanens hajtó ereje. Téves álláspontjából folyik, hogy Ficht« vallásphilosophiájának a történetét ceak a „Tudománytannal" kezdi. Ezektől eltekintve sok becses megjegyzés van a munkában, mely kétségkívül alapos tanulmányozás gyümölcse. Dr. Varga Béla: Valóság és érték. Kolozsvár, 1915. Varga Bélát előbb megjelent dolgozataiból komoly, alapos philosophiai írónak ismerjük, aki nem riad vissza a legnehezebb problémáktól sem. Jelen műve méltókép csatlakozik a régiebbekhez. Egy mindig actuális és a mellett subtilis problémát tárgyal benne, szépen és világosan. Főtétele, hogy az érték nem realitás és hogy a valóság ós érték viszonya a létezés és érvényesség viszonyainak egy specziális esete, Az érték hordozója nem a csupasz realitás, hanem a logikai tárgy : a valóság jelentése. A valóság és érték kettőségénél tkp. a megismerésnek kétféle módjáról, a discursiv és intuitív megismerésről van szó. Azonban a valóság és érték dualismusa nem ontológiai, hanem logikai. ,Az igazság minden megismerésben benne rejlő érvényességi mozzanat, melyet intuitive megélünk." Az érték ezen statikája után bemutatja röviden dinamikáját. Ε vázlatból kitűnik, hogy Varga az ú. n. „tiszta" logika problémái körében mozog, oly körben, mely már kihívta maga ellen az oppositiót sok ködös abstractiója miatt. Varga óvatos fejtegetéseit azonban a más nézeten levőknek is érdemes elolvasni. Dicséretére válik a „Magvető"-nek, hogy ily magas színvonalú értekezések találnak benne elhelyezést. I)r. Szelényi Ödön.