Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: Hartmann Ede vallásbölcselete

llartmami Ede vallásbölcselete. 271 ott lehetséges, ahol a papirend a műveltség egyedüli hordozója. így tehát a harmadik fok a henotheismas theologiai rendszerezése még pedig a) naturalistikus monismus alakjában az egyptomiaknál, b) a seminaturalismus alakjában a perzsáknál. Azonban mind e kísérletek végső elemeiben hiábavalók, naturalistikus alapon a vallásos tudat ki nem elégíthető ; a kudarcz legmélyebb oka abban van. hogy magában szellemnélküli és személytelen természeti hatalmat szellemi és személyes istennek kell tekinteni. így tehát a supranaturalismushoz (II.) kell fordulni, mert a világsubstantiának természetfeletti lényként való felfogása a vallásos tudat postulatuma. Ez a fordulat pedig ismét két úton válik lehetségessé: 1. az abstract monismus vagy idealistikus váltságvallás útján, (a) akosmismus = brahmánok; b) absolut Illusionismus = buddhismus) ós 2. a theismus (monotheismus) útján. Ennek főformái a) a primitiv monotheismus. (A régi lsráel ós a próféták); b) a törvényvallás vagy a heteronoinia vallása (mosaismus,zsidóság; reformkísérletek : Hillel, essäismus, zsidó kereszténység: Keresztelt) János és Jézus, izlám.) c) a realistikus váltságvallás(o) a heterosoterikus Krisztusvallás, Pál apostol. β) a fiú vallása és a szellemvallása. A keresztyén istenfogalom haladása a zsidóval szemben Hartmann szerint abban áll. hogy a zsidó immanentia elvét egyenlőrangú tényezőkónt iktatja az atya transcendentiája mellé és Wogy az istenfiúság zsidógondolata az istenember vallásos fogalmává lesz. Hátra van, hogy a vallásos tudat az atya vallásától (zsidóvallás) a fiú vallásán át (keresztyénség) a szellem vallásához jusson. Ennek elve az absolut személytelen szellem, mely közvetetlenül biztosítja a subjectiv üdvfolyamatot, míg az egyházi tan ugyanezt csak állítja a felmagasztalt Krisztusról és az atya kegyelméről, holott itt is szigorúan véve az immanens szellem (a szent lélek) végzi a feladatot. A Krisztus által történt megváltás tehát helyet ad az immanens szellem által történendő megváltásnak. A szellem vallása sem nem keresztyénség, sem nem theismus. Helyes elnevezése „concrét monismus", monismus, mert az istenség mint absolut szellem egyetlenegy; concrét. mert nem áll meg az abstract monismus Absolutumának meghatározhatatlan ürességénél és nem nyilvánítja látszattá a világot ós egyéneket, hanem azt vallja, hogy az Egy absolut szellem a concrét, isten-emberi egyedek végtelen gazdagságában saját „concrescentiáját" keresi és találja meg. Így tehát a concrét monismus az a magasabb harmadik, melyben az abstract monismus valamint a theismus összes formái kibékülnek, egy szóval, ez a vallásos tudat fejlődésének végső lezáró phasisa. (i. m. 626.) Ε befejezés nagyon is szembetűnően igazolja, hogy a vallásos tudat bemutatott fejlődésmenete csak arra jó, hogy a concrét monis-