Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr Deák Jánostól: A háború és az Ó-Testamentom

A háború és az Ó -Testamentom. 235 hadjárat után azonban rendszerint vissza is kerültek az ismeretlenség homályába. Kivételt csak Gideon-Jerubbaal és Saul képeznek, akik nemcsak önmaguk számára tartják meg az elnyert vezéri szerepet, de átszáll az róluk fiukra is. — A harmadikba Saul és Dávid felszabadító háborúit, utóbbinak hódító hadjáratait kell sorolnunk. Nagyszerű volt már Saul kezdeményezése is, aki kétségtelenül nagy hadvezér volt. Fegyvereivel szerzi meg a királyi koronát; fegyverei ingatták meg vakmerő hadjáratok során a filiszteus uralmat Izráelben; seregében, hadjárataiban lett kiváló vitézzé, vezérré egy Dávid, egy Abner s mások. A Saul által vetett alapokon épített tovább a szerencsésebb Dávid, úgy hogy elmondhatjuk, hogy Saul vetésének gyümölcsét ebben a tekintetben is Dávid aratta le, akihez viszont foghatót se királyi se hadvezéri tehetség tekintetében nem tud felmutatni Izráel története. Első diadalmas tette az volt, hogy nemzetét felszabadította a filiszteus iga alól s megvédte a szomszéd népek ellen is. Mint kiváló hadvezér azonban nem elégedett meg a védelemmel, hanem nagyon korán hódító hadjáratokat is merészelt indítani, úgy hogy ez által Izráel oly katonai hatalmassággá lett, mint, se az előtt, se azután. — A negyedikbe azt a hosszabb időszakot foglaljuk össze, mely Salamontól egészen II. Jeroboámig terjed. Ez időben, mindjárt Salamon halála után, Egyptom is érvényesíteni próbálja Izráellel szemben hatalmi befolyását, ami azonban csak átmentileg sikerül neki. Fontosabb azért ennél az, hogy a két részre szakadt ország: a tulajdonképeni Izráel és Juda nagyon gyakran egymás ellen is visel háborút, melynek során, így látszik, Izráel Judát vazallusává teszi ugyan, de viszont a szomszéd álla mok felhasználva az ország meggyöngülését, önálló államokká alakúinak, sőt később támadólag is föllépnek a hanyatló, hatalmában megtörött s polgárháborúk által emésztett Izráel ellen. Ezek között az államok között hova tovább legveszélyesebbé válik Aram (Syria), mely nemcsak elhódítja Izráeltől az északi és északkeleti országrészeket, hanem lzráelt veres ós kegyetlen háborúkban leverve, adófizetőjévé is teszi. Ebben a viszonyban csak akkor áll be Izráel javára örvendetes változás, mikor az assyr nagyhatalom nyugat felé való támadó előnyomulása lehetővé teszi Izráelnek, hogy az időbeli kétségtelenül hatalmas királyai diadalmas háborúk során függetlenítsék magukat Aramtól. Híz a fordulat: Izráelnek megerősödése, állami életének újból való fellendülése s egyben a jelentkező assyr veszedelem képezi az átmenetet az ötödik korszakhoz, mikor Izraellel szemben többé nemcsak hozzá hasonló vagy nálánál épen kisebb palesztinai államocskák szerepelnek, hanem főleg a nyomról-nyomra diadalmasan terjeszkedő hatalmas katonaállam: Assyria. Hadászati szem-