Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Zsilinszky Mihálytól: Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira
Visszapillantás a liazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira. 207 Hogy ilyen lelki vezérek mellett milyen lehetett az alsóbb rendű papság, azt nem nehéz elgondolni. Gosztonyi János, győri püspök keserű hangon panaszolja egy franczia barátjának, hogy a magyar kath. papok között alig találtatnak már olyanok, akik teljesen értenék azt. amit olvasnak és énekelnek. Innen van — úgymond — hogy közöttük legtöbbnek szíve száraz, lelke rideg, mint a jég, s a lelkészi szent cselekményekben oly közönyösek, hogy inig a szent éneket mormolják, szívük — melyben többé nem ég az isteni lélek heve, nem érti ajkaik szózatát. 1) Természetes, hogy ilyen lelki vezetők mellett a köznép és erkölcsileg elfajúlt és értelmileg elsatnyúlt. Még súlyosabbá vált a helyzet akkor, mikor Magyarország politikailag is két részre szakadt és mikor Ferdinánd ós Zápolya János pártja között kellett választani. A papság azon párthoz csatlakozott, amely több anyagi haszont ígért. Éhez képest a kapzsiságnak és jellemtelenségnek rút és visszataszító példái kerültek a felszínre. így például Brodarics István, szerémi püspök, azon ürügy alatt pártolt el Ferdinánd királytól, hogy ez fegyverrel támadta meg Magyarországot; pedig elpártolásának valódi oka az volt, hogy Zápolya János pártja népszerűbb volt az országban, mint a Ferdinándé, s azért annak uralma alatt biztosabbnak érezte püspöki jövedelmét. Czibak Imre nagyváradi püspököt is a szíve Zápolyához vonzotta; de számító esze arra ösztönözte, hogy inkább Ferdinándhoz csatlakozzék, mivel ez előlegesen is biztosította neki a püspöki javadalmakat, ha hű marad hozzája. Ugyancsak Ferdinánd megígérte Gerendi Miklós kanonoknak. hogy mihelyest az ország meghódol neki, azonnal püspökké fogja tenni. Ugyancsak Ferdinánd világi uraknak is egyházi javadalmakat és birtokokat adományozott, hogy ez által pártjának lekötelezze őket. így például az egri püspökség javadalmait 1537-ben odaadta Perónyi Ferencznek; a nyitrai püspökét pedig Török Bálintnak. János király követte Ferdinándnak példáját, s a maga részéről a csanádi püspökség javait odaadta Perusits Gáspárnak. Arra is van példa, hogy az oknélkül szókhelyeiktől távol maradt főpapokat rövid úton fosztották meg javadalmaiktól. Az is megtörtént, hogy kellő egyházi képesítés nélküli felszentetlen egyéneket püspöki méltóságra emeltek. Még csak egy két idézetet hozunk fel arra, hogy a róm. kath. főpapság minő szerepet játszott ekkor, Horvát ') Balogh F. „A magyar prot. egyháztörténelem részletei." Debreczen 1872. 20. 1.
