Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája
Jalcab apostol theologiája és ethikája. 189 becsesebb lesz, mint amilyen a földműves reménykedésének megvalósulásaként az aratás eredménye. Ehez az exemplificatióhoz fűzi még nem ugyan a μαγ.ροΰυμί«, hanem inkább a vele kapcsolatos v.av.onádtia erényére való buzdítás végett a prófétákra és a Job pátriárkára való emlékeztetést, amiből látható, mily temérdek méltatlanságot és jogtalanságot kellett elszenvedniük a kegyeseknek embertársaik, nemzetségbeli véreik, barátaik és hitfeleik részéről. Ezek a példák napként tündökölnek a keresztyének előtt. Kövessók. A keresztyén socziális élet számtalan feltételei, kívánalmai és törekvései többé-kevésbbó kapcsolatba hozhatók ezekkel a fentebb feltüntetett erényekkel s a praktikus érzékű Jakab talán azért is feleslegesnek tartotta a részletezést. Amit az eddigiekhez még hozzáadni szándékozott, arra rámutatok a következő szakaszban. Deontologia. A kötelesség fogalma Jakab szerint a hívő hivatásérzetéből ós a keresztyéni élet nyilvánúlásából vezethető le. Aki a szabadság tökéletes törvénye, tudniillik az evangéliom mellett megmarad ós teljesíti azt: az boldog lesz az ő cselekedetében (1 2 5). A kötelesség tehát objektive az evangéliom szükségképpen való következménye minden keresztyénre nézve, a subjektiv szabadság feltétele mellett. Ez elvhez képpest Jakab azokat az ethikai mozzanatokat hangoztatja, amelyek a gyülekezeti tagok életében leggyakrabban ismétlődnek. Innen van az, hogy a bűnnel vonatkozásban levő jelenségeket tiltólag, az erény tényeit parancsolólag vési be a hívők elméjének ós szívének táblájára. A kötelességek között külömbség vagy fokozat nincs; úgy kell teljesíteni azokat, ahogy éppen kínálkoznak, most ezt, majd amazt, amint az evangéliomi élet alkalmai és szükségletei igénylik. Eszerint vannak kötelességeink Isten, önmagunk és embertársaink iránt. Ε három viszonylatban teljesen megfelelhetünk annak a hivatásnak, amely nékünk mint keresztyéneknek osztályrészül jutott. a) Az Isten iránt tartozó kötelességeink teljesítése az (3 hozzá való közeledéssel kezdődik (4 8). A keresztyén ember lelkének emez ethikai megnyilvánulása nem csupán szándék; vagy elhatározás, hanem valóságos tény, ami a megtérésben határozódik. Az apostol a próféták bűnbánatra hívó ós intő szózatai szellemében (Ésa, 57 1 5, Zak 1 3) fordul a hívekhez, hogy tiszta kézzel és ártatlan szívvel járuljanak Isten színe elé, aki irgalommal közeledik a megtérő lelkekhez és erővel, bátorsággal, bizodalommal vértezi fel őket a küzdelemre. Ezzel kapcsolatos az Isten iránt való engedelmesség
