Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 181 A bármely jellegű és czélzatú kísértések, hányattatások és küzdelmek közepett szilárdan megálló ós kitartó keresztyénnek tündöklő erénye az állhatatosság, υπομονή, amit Jakab a hit próbáratételével, illetőleg bebizonyúlásával (δον.ίμιον 'της πίστεως) kapcsol egybe (1

3). Ezt az egyéni erényt nagyrabecsülték már az ős pogány világban is és úgy tekintették, mint a gyakorlati és szellemerkölcsi erények diadalra jutásának biztosítékát. Aki állhatatos bírt lenni a czél eléréséig, azó volt a babér. A υπομονή főnév semasiologiai tartalmát azonban sem a türelem, sem a kitartás, sem az állhatatosság nem meríti ki külön-külön, hanem mindez együttvéve alkotja a lényegét, melynek fokmérője, kritérionja Jakab szerint a hit

1). Pál apostol leveleiben a mindig mély jelentőségű • υπομονή változatos alkalmazásával több ízben találkozunk, de Jakab csupán akkor említi (l.gkj 5i,)i amikor a hit harczában való lankadatlan türelemre inti olvasóit, vagyis mikor az állhatatosságot olyan okok kívánják meg, amelyek a hit próbára tevéséből származnak. Ilyen okok közelebbről a világ és bűn külömböző kísértései és ostromai, amelyek ellen eréllyel, elszántsággal és a győzedelem kivívásáig vitézkedni kell. Aki közben ellankad, vagy akiben a lelkesedés és elhatározás csökken, annál nem lesz meg a kitartást igazoló tanúbizonyság. Viszont a próbakiállás — a törhetetlen ιπομονή eredménye. Ezt Jakab úgy fejezi ki, hogy boldognak mondja azt az embert, aki állhatatosan megbirkózik a kísértésekkel, mert ha bebizonyúl róla, hogy a tűzpróbát kiáltotta, megkapja az élet koszorúját, amelyet az Úr igért az Őt szeretőknek (1,

2). Amiképpen Idvezitőnk mondá Mt 10 2

2 ; 24 l

3: ό νπομείνας εις τέλος, οίτος σωθήσεται

2). Jakab tehát a hitbeli állhatatosságot az Isten iránt való szeretetnek, mint keresztyéni alaperónynek bizonyságául tekinti, ami azt jelenti, hogy akik Istent szeretik, azok képesek és készek kitartani és állhatatosan ki is tartanak mind a végig, a czélig, az örök élet koronájának elnyeréséig. Az egyéni erények közé sorozható a Jakab ethikai felfogása szerint az öröm (1

2 χαρά LXX pro és Í1B>B>) is. melyet Pál apostol a Lélek gyümölcsének nevez (Gal 5

2

2). Ez a kegyelmi adomány akkor ölt cselekvőleges jelleget, azaz akkor válik erénnyé, amely bebizonyítja erejét, hatását, ') Schneckenburger elemezése szerint: Si submissionem (ró vnü —) urgeas, patientiam ac tolerantiam malorum, sin jö μίνειν, constantiam et firmitatem, perseverantiam ac calamitatum ferendarum fortitudinem ab íllecebris desciscendi inconcussam hoc vocabulo habebis expressam. Cicero, de inv. 2, 54: patientia est honestatis aut utilitatis causa rerum arduarum ac difficilium voluntaria ac diuturna perpessio, perseverantia est in ratione bene considerata stabilis et perpetua permansio. 2) Sapient. Salom, 5, 16. 17: δίκαιοι fii ς τον αΙώνα ζώσι — ληψονται το βααίλίιον της ινπριπιίας κιά το ύ'ιάδημα τον κάλλους Ικ χιιρός χνοίον.