Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

Jalcab apostol theologiája és ethikája. 181 A bármely jellegű és czélzatú kísértések, hányattatások és küzdelmek közepett szilárdan megálló ós kitartó keresz­tyénnek tündöklő erénye az állhatatosság, υπομονή, amit Jakab a hit próbáratételével, illetőleg bebizonyúlásával (δον.ίμιον 'της πίστεως) kapcsol egybe (1 3). Ezt az egyéni erényt nagyra­becsülték már az ős pogány világban is és úgy tekintették, mint a gyakorlati és szellemerkölcsi erények diadalra jutá­sának biztosítékát. Aki állhatatos bírt lenni a czél eléréséig, azó volt a babér. A υπομονή főnév semasiologiai tartalmát azonban sem a türelem, sem a kitartás, sem az állhatatosság nem meríti ki külön-külön, hanem mindez együttvéve alkotja a lényegét, melynek fokmérője, kritérionja Jakab szerint a hit 1). Pál apostol leveleiben a mindig mély jelentőségű • υπομονή változatos alkalmazásával több ízben találkozunk, de Jakab csupán akkor említi (l.gkj 5i,)i amikor a hit har­czában való lankadatlan türelemre inti olvasóit, vagyis mikor az állhatatosságot olyan okok kívánják meg, amelyek a hit próbára tevéséből származnak. Ilyen okok közelebbről a világ és bűn külömböző kísértései és ostromai, amelyek ellen eréllyel, elszántsággal és a győzedelem kivívásáig vitézkedni kell. Aki közben ellankad, vagy akiben a lelkesedés és el­határozás csökken, annál nem lesz meg a kitartást igazoló tanúbizonyság. Viszont a próbakiállás — a törhetetlen ιπομονή eredménye. Ezt Jakab úgy fejezi ki, hogy boldognak mondja azt az embert, aki állhatatosan megbirkózik a kísértésekkel, mert ha bebizonyúl róla, hogy a tűzpróbát kiáltotta, meg­kapja az élet koszorúját, amelyet az Úr igért az Őt szere­tőknek (1, 2). Amiképpen Idvezitőnk mondá Mt 10 2 2 ; 24 l 3: ό νπομείνας εις τέλος, οίτος σωθήσεται 2). Jakab tehát a hitbeli állhatatosságot az Isten iránt való szeretetnek, mint keresz­tyéni alaperónynek bizonyságául tekinti, ami azt jelenti, hogy akik Istent szeretik, azok képesek és készek kitartani és állhatatosan ki is tartanak mind a végig, a czélig, az örök élet koronájának elnyeréséig. Az egyéni erények közé sorozható a Jakab ethikai fel­fogása szerint az öröm (1 2 χαρά LXX pro és Í1B>B>) is. melyet Pál apostol a Lélek gyümölcsének nevez (Gal 5 2 2). Ez a kegyelmi adomány akkor ölt cselekvőleges jelleget, azaz akkor válik erénnyé, amely bebizonyítja erejét, hatását, ') Schneckenburger elemezése szerint: Si submissionem (ró vnü —) urgeas, patientiam ac tolerantiam malorum, sin jö μίνειν, constantiam et firmitatem, perseverantiam ac calamitatum ferendarum fortitudinem ab ílle­cebris desciscendi inconcussam hoc vocabulo habebis expressam. Cicero, de inv. 2, 54: patientia est honestatis aut utilitatis causa rerum arduarum ac difficilium voluntaria ac diuturna perpessio, perseverantia est in ratione bene considerata stabilis et perpetua permansio. 2) Sapient. Salom, 5, 16. 17: δίκαιοι fii ς τον αΙώνα ζώσι — ληψονται το βααίλίιον της ινπριπιίας κιά το ύ'ιάδημα τον κάλλους Ικ χιιρός χνοίον.

Next

/
Thumbnails
Contents