Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Könyvismertetés - Faragó Bálinttól: Pruzsinszky Pál. Hitünk hősei a XVI. században
Κ öny vismertetés. 151 megjegyezvén, hogy midőn Lamprecht a modern lélektannak a történelemtudománynyal való kapcsolatát tárgyalja, meg sem említi a népek lélektanát, a mely a mult század második felében alakult ki (Wundt, Völkerpsychologie) ; ez a tudomány pedig legközelebb áll a társadalmi lélektanhoz. Itt tisztelettel meg kell jegyeznem, hogy Lamprecht többször idézi Wundtot, logikáját és általában philosophiáját. így a X. kötetben kétszer, a XI. kötetben kétszer (Lotze, Hartmann. Wundt). Lamprecht módszerében nagyon megérdemli a figyelmet az a tény, hogy a történelemben súlyt helyez a nemzeti öntudat fejlődésére, s szem előtt tartja nemcsak a jelent, de foglalkozik a jövővel is. Nem lehet feladatunk Kornis művének részleteibe bocsátkozni, ez a szaktudományi közlönyök dolga; nekünk kötelességünk volt becses kritikai munkáját bemutatnunk, mely munka terebélyes olvasottságot, kritikai módszert s állításainak bizonyítására számos helytálló idézetet alkalmaz. A történelemírók bizonyára nagy figyelemmel fogják olvasni az ernyedetlen szorgalommal írt philosophiai értekezést, mely arra indítja őket, hogy Lamprecht hatalmas művével tüzetesen megismerkedjenek. Abból igen sokat tanulhatnak, különösen a mi protestáns íróink. Dr Wagner Lajos. Pruzsinszky Pál: Hitünk hősei a XVI. században. Budapest. 1914. 189 lap. Ε könyv belső értékének hatását nagyban emeli megjelenésének ideje. Sajátságos véletlen, hogy mire ez a könyv a magyar olvasó közönség kezeihez jutott, akkorra egész borzalmasságában kitört ama rettenetes európai, sőt most már világháború, melyben magyar nemzetünk most is épen úgy, mint a XVI. században, az ezen könyvben ismertetett magyar hithősök működésének idején, élethalál-harczot vív ellenségeivel a földön való további fennmaradásáért. — A modern technika legkigondoltabb eszközeivel vívott háború nyomán rombolás, pusztulás, fosztogatás, emberi életben és vagyonban való bizonytalanság, a hadi szerencse forgandósága szerint folytonos változás; mindenütt sírás, jajgatás, gyász, szomorúság, vigasztalanság, testi ós lelki szenvedés; a változó és véges dolgok között valami változatlan, valami örök után való esengés, a nagy bizonytalanság érzetében valami bizonyos és maradandó után való sóhajtozás, a keserűségben és szenvedésben valami vigasztaló és megnyugtató után való sóvárgás, szabadító és megtartó utáni áhitozás, a vigasztalan állapotok között valami jobb jövő s testi és lelki megújhodás utáni reménykedés tölti el a lelkeket. — Ehhez hasonló, de hatásaiban még kétségbe ejtőbb, még vigasztalanabb helyzetben volt részben pártokra szakadt, részben rabigában gyötrődő nem-