Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Raffay Sándortól: Péter
90 Raffay Sándor. utódságáról pedig komoly ember nem is beszélhet, ha csak elvakult felekezeti érdekből nem. De akkor is minden történeti tudás nélkül. Nem is lehetne Péter primátusát Jézusnak e kijelentésére alapítani. Mert csak azt mondja Jézus, hogy a Kősziklát, tehát Pétert, nem az ő kijelentését, hanem a kijelentéséért Pétert magát teszi majd az δ gyülekezete alapjává, fundamentomává, a melyen az a gyülekezet felépül és oly erőssé fejlődik, hogy a pokol kapui sem vesznek majd rajta erőt. Ε mondás történetiségét annak dacára is. hogy csakis az egy Máté közli, kétségbevonni nem lehet. Más mondásai is vannak Jézusnak, melyeket egyedül Máté őrzött meg de e miatt még senki sem vitatta el hitelességüket. Ezt a mondást elvitatni azért sem lehet, mert egyenesen történeti tény is támogatja. A pünkösdi esemény a tanúsága, hogy Jézus beváltotta igéretót. Péter vallomása, nyilt bátorsága volt az alapja az ő gyülekezetének. A fundamentom szón se kell fennakadnunk. Ε szó az újtestamentomban legtöbbször Jézusra magára vonatkozik. Ο az alap, mely egyszer vettetett, s melyen kívül más alapot senki sem vethet (I. Kor. 3 U) Ο az épület, a többi mind csak annak része, ő a test, mindenki csak e testnek esryik tagja, szerve. (l.Kor. 6 1 5. l 2. t 7. Ef. 4 1 2. 1 S. Róm. 12 5. stb.). Másutt azonban az összes apostolokat mondják fundamentomnak (Jelen. 21 u), amely fundamentomon a Krisztus közössége felépült és amelynek a szegletköve, tehát a legfőbb tényezője a Krisztus (Ef. 2 2 0. I· Pét. 2 4— 5.), úgy, amint azt maga még életében kijelentette (Mkt. 21 4 2.). Amily jogon Péter fundamentomnak mondható, ugyanazon jogon a többi apostol is annak nevezhető. Ha itt mégis csak Péterről beszél Jézus, azt nem azért teszi, mert a többit ki akarja zárni, hanem egyszerűen azért, mert csak Péter nyilatkozott. Neki szól hát a felelet, őt illeti a kitüntetés is, Ο az, akire felépíti majd a maga közösségót. Fel is építette nemsokára, az első pünkösd alkalmával, mikor Péter a nép előtt is megismételte a most mondottakat s így bebizonyult rajta Jézus ama mondása is, hogy a mit rejtve mondanak ki, mint most a Jézusról való vallomást, az is nyilt beszéd tárgya lesz, s a mit fülbesúgva mernek csak tovább adni, mint most ezt a vallástételt, majd később a háztetőkről hirdetik (Lk. 12 3). De hogyan lehetséges, hogy Jézus itt eklésiáról, gyülekezetről, vagy, amint azt mondani szeretik: anyaszentegyházról beszél? Hát akart ő csakugyan egyházat alapítani? S azt az egyházat csakugyan Péterre akarta alapozni? Előbb is meg kell jegyeznünk, hogy az újtestamentom eredeti görög szövegében eklésia szó áll. Mi az eklósia? A görög nyelvben ez a szó az enkaleo igétől származik. Ez az ige azt teszi: összehívni. Még pedig összehívni azokat,
