Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: János evangyélioma 1-4. rész

János evangyélioma. 7 férjedet és jöjj vissza. 1

7 Az asszony felelő: Nincsen férjem. Monda neki Jézus: Helyesen mondtad, hogy: nincsen férjem, 1

8 mert öt férjed volt s aki most a tied, az nem a férjed. Ezt igazán mondtad. 1

9 Feleié neki az asszony: Úram, látom, hogy próféta vagy te! 2

0 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak, ti azonban azt mondjátok, Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell. 2

1 Feleié Jézus: Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az idő, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem imádjátok az Atyát. 2

2 Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóságból támad. 2

3 De eljön az idő, és ez most vagyon, amikor az igazi imádók az Atyát lélekben és igazságban imádják, aminthogy az Atya ilyeneket keres, hogy őt imádják. 2

4 Lélek az Isten és akik őt imádják, szükség, hogy lélekben ós igazságban imádják. 2

5 Mondá neki az asszony: Tudom, hogy Messiás jön, az úgynevezett Krisztus, majd ha az eljön, meghirdet nekünk mindent. 2

6 Mondá neki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek. 2

7 Erre megérkeztek a tanítványai és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszél. De senki se mondta: Mit akarsz? vagy: Miért beszélsz vele? 2

8 Az asszony pedig ott hagyta a vödrét, a városba ment és azt mondta az embereknek: 2

9 Jertek, nézzétek meg azt az embert, aki mindent elmondott, amit cselekedtem, hátha ez a Krisztus!? 3

0 Kimentek a városból és hozzá érkeztek. 3

1 Eközben kérték őt a tanítványok mondván: Mester, egyél. 3

2 Ő pedig mondá; Van nekem olyan enni valóm, amit ti nem ismertek. 3

3 Mondának egymásnak a tanítványok : Csak nem hozott neki valaki enni! 3

4 Mondá nekik Jézus: Az az én eledelem, hogy annak akaratát cselekedjem, aki engem elküldött és végrehajtsam az ő munkáját. 3

5 Nem magatok mondjátok-e, hogy már itt a negyedik hónap és jön az aratás? íme, azt mondom nektek, emeljétek fel a szemeiteket ós nézzétek a mezőket, hogy már szőkék az aratásra. 3

6 Íme, az arató bért kap és gyümölcsöt gyűjt az örök életre, hogy egyformán örüljön a vető is, az arató is. 3

7 Mert abban igaz e mondás, hogy más a vető és más az arató. 3

8 Én kiküldelek titeket learatni azt, amit nem ti munkáltatok meg, mások munkálkodtak, de ti állottatok bele azok munkájába. 3

9 Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriabeliek közül a bizonyságot tevő asszonynak ama mondása miatt: Mindent elmondott nekem, amit cselekedtem. 4

0 Mikor tehát a samáriabeliek hozzá mentek, arra kérték őt, hogy maradjon náluk. És 6 két napig maradt ott. 4

1 De sokkal többen hittek az δ maga beszéde miatt 4

2 s az asszonynak azt mondták: Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert magunk hallottuk ós tudjuk, hogy valóban ez a világ üdvözítője: a Krisztus.