Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Könyvismertetés - Szimonidesz Lajostól: Die Religion in der Geschichte und Gegenwart

Könyvismertetés. 75 zunk nevesebb, komoly tudományos irodalmi működést kifejtő, vagy történetünkben fontos szerepet játszó fiai is megemlíttessenek, Eddig, ha jól emlékszem, mindössze Pázmány Péterről és Révész Imréről tett említést külön cikkben ugyancsak Netoliczka. Az V. kötetben Seberinyi János ny. katonai superintendensről ír Glaue pár sort, melybe egy pár hiba is csúszott. Ez bizony édes kevés 1 Azonban még ennél is fontosabb volna az, hogy a nagy történeti áttekintéseket nyújtó pl. az egyházi művészetről, építkezésről stb. stb. cikkekben ne csupán Anglia, Franciaország, Olaszország és az északi államok viszonyai vétessenek figyelembe, hanem hogyha lehet rólunk, a mi multunkról vagy jelenünkről is valami fontosat és említésreméltót mondani, az se kerülje ki az egyes cikkek íróinak a figyelmét. A kívánság nem jogosulatlan s hogy nem utasíttatnék vissza a limine, arra reményt nyújt az a tény, hogy az orosz viszonyokról a lexikon egy mozgékony munkatárs révén (Grass) meglehetősen jól van informálva s sok orosz tudós és egyházi vezérember életrajzi adatai, sőt orosz munkáik cimei is megtalálhatók benne. Egyébb cikkek közül kiemeljük a Malerei und Plastik im Mittelalter (25 hasáb, Weese), Nordische religiöse Malerei und Plastik (26 hasáb, Weizsäcker) és a renaissance művészetéről szólót (14 hasáb, Ρ. Schubring). 75 hasábra terjed Wendland J.-nak a görög római, Buchenaunak az újabb, Scheibenek pedig a jelenkori filozófusokról szóló tanulmánya. Külön cikkek szólnak ezenkívül az egyes filozófusokról és iskolákról. Rittelmeyer ír Nietzschéről, J. Wendland a neufriesianizmus és neukantianizmusról, Storkebaum a monistákról és a monistenbundról. Sorra vannak véve a filozófia és pszichológia fontosabb kérdései és irányai. Ezekró'l jobbára J. Wendland ír: materialismus (5), Metaphysik (7), Naturgesetze (6), Naturphilosophie (5). A pszichofizikai parallelizmusról és a pantheizmusról Steinmann, a realizmusról és a positivizmusről E. W. Mayer ír. A vallástörténeti cikkek közül kiemelendők: Gressmannak a cikke: Mantik, Magie, Astrologie (11 hasáb) Preussé a mexikói vallásról (12), Fiebigé a Mischna, Talmud Midraschról (7), Heussié a szerzetességről (20) Geldner, Lins és Ter-Minnasianz közös cikke a perzsákról és a partismusról és különösen Radenak a vallástörténetről és a „vallástörténeti irányról" szóló kitűnően tájékoztató, 17 hasábra terjedő tanulmánya. Az ó- és új-testamentum teréről fontosak: Propheten (28 hasáb, Hans Schmidt és Gunkel), Psalmen (20, Gunkel), Offenbarung des Johannes (15, Ε. Vischer), de különösen említést érdemel Boussetnek Pál apostolról és a páli levelekről írott, összesen 61 hasábra terjedő munkája. A pápaságról Werminghoff 56 hasábot írt, a pápák lajstromát Anrieh közli. A miséről P. Drews, a reformkatholicizmusról Schnitzer írt.