Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Szimonidesz Lajostól: Valláslélektani életrajzkutatás
38 Szimonidesz Lajos. Az életrajzkutatásra vonatkozó felhívást, mely az „ Archiv für Beligionspsychologie" első kötetében (206-210 lap. Tübingen, J. C. B. Möhr. 1914.) jelent meg s amely Schlüter J. rektortól származik a következőkben közöljük: A valláslélektani életrajzkutatás alapelvei. A cél. A valláslélektani életrajzkutatásnak az a célja, hogy lehetőleg minél több önálló egyén vallásos fejlődését tanulmányozza, és egységes szempontok és módszer figyelembevételével leírja. Ettől a munkától azt reméljük, hogy nemcsak sok egyéniség vallásos életébe való érdekes ós értékes bepillantást fog nyújtani, hanem azt is, hogy segélyével a vallásos fejlődés módjának ós irányának a felismerésére is bizonyára több általános érvényű megfigyelést tehetünk s annak törvényszerűségére is fény derűi. A források. 1. Ahol csak lehet, ott a szóban forgó egyén saját feljegyzéseit használjuk fel a munkánál. (Önéletrajzok, levelek, naplók, stb.). 2. A szóban forgó egyénről szóló irodalom csak másodsorban jöhet tekintetbe. Felhasználhatók a kortársak nyilatkozatai, az életrajzok, az illető vallásáról szóló tanulmányok stb. A feldolgozás módja. A munkatárs először a kérdőívre való tekintet nélkül áttanulmányozza az általa vállalt egyénnek az életrajzát. Áttekintést szerez egész életéről ós vallásos fejlődéséről. Ha ezt kidolgozta, előveszi a kérdőívet s anélkül, hogy annak minden egyes pontjához szolgai módon ragaszkodnék, lehetőleg annak a kapcsán vázolja a vallásos fejlődés egyes formáit és fokozatait. Az olyan kérdéseket, melyekre választ nem lehet adni, vagy amelyeknek nincs jelentőségük a szóban forgó egyén vallásos fejlődése szempontjából: figyelmen kívül kell hagyni. Olyan fontos tényeket viszont, melyek a kérdőívben felsorolva nincsenek, külön meg kell említeni. Ahol csak lehet s amennyiben ennek szerepe van, figyelemmel kell lenni a vallásos élet általános lelki, vagy egyéb feltóteleire. (Kor, helyzet, foglalkozás, műveltség, társas érintkezés, vérmérséklet, stb.). A kérdőív egyes pontjaira adott feleleteket pontos ós pontosan idézett idézetekkel kell megerősíteni. A sejtéseket és következtetéseket meg kell jelölni, különösen fontos idézeteket szószerint kell közölni. Végűi nem kell szem elől téveszteni, hogy ez a munka nem végleges ós kimerítő fejlődéstörtenetet akar nyújtani, hanem megelégszik a valláslólektanilag fontos mozzanatok kiemelésével. Ezért a munkának nem kell túlságosan terjedelmesnek lennie. A kész munkában legyen:
