Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Révész Imrétől: Dévay-tanulmányok

Dévay-tanulmányok. 35 mációban, ha szerényebb keretek között is, épúgy az áttörés szerepe jutott, mint Luthernek a németföldön, hogy hatalmas szavú prédikálása, rettenthetetlen apostoli buzgósága a nagy német reformátorra emlékeztetett, és hogy δ volt az első fajmagyar, „der in Ungarn die augsburgische Confession zu ausbreiten anfing"

1) (tehát világért sem az az értelme a Lutherus Ungaricus-nak, mintha elejétől végig lutheránus magyar reformációt csinált volna.) Nagy óvatosan szólnak D. hitvallási álláspontja változásáról a régebbiek közül D. Ember Pál, Sinay Miklós, az újabbak közül Tóth Ferenc, Balogh Ferenc, Szilády Áron („helvét irány!'); határozottan a Zwingli hívének mondják Bod Péter, Ribini, Budai Ézsaiás és (a nyomukon?) Warga Lajos; kálvinistának emlegetik Zsilinszky Mihály, Farkas József, Thury Etele.*-) Az első egyháztörténetírónk, aki Dévay munkáit (A Tp. nagy részén és levelezésén kívül) alaposan ismerte, tanulmányozta s ennek kétségtelen bizonyságát is szolgáltatta: Révész Imre,

3) akinek idevonatkozó felfogása legvilágosabban a következő sorokból tükrözik elő: „Én azon véleményben, sőt ha szabad mondani, meggyőződésben vagyok, hogy Dévay hittudományi s reformátori álláspontja és irányzata sohasem volt szigorúan lutheri, hanem egyenesen melanchthoni, majd határozottan a helvetákhoz hajló." És ugyanott jegyzetben : „Én nem oszthatom azok véleményét, kik Dévay latin műveiben, s különösen Faber előtti nyilatkozataiban merő lutheranizmust látnak; sőt már ezekben látom jeleit a helvéták felé való közeledésnek. Érdekes dolog, hogy midőn Dévay Baselben megfordult, akkortájban jelent ott meg Kálvin nagyhatású Institutiója."

4) Ezenkívül még csak a Dévay énekének ismertetésénél lát Révész nála kivehetőleg református felfogást (a praedestinatiót érintő pontra való tekintettel.

5) Érthető, hogy Révész a határozott vélemónynyilvání') Wagner Analecta Sceps. II. 15. ld. Révész I. i. m. 53. ") Ez adatokat jórészben S. Szabó József lelkiismeretes összeállításából merítem : Kálvin hatása és a kálvinizmus stb. (Loesche G. művének fordítása s hozzácsatolt eredeti függelék) Debreczen 1912. 119—120. és 124—128. 3) Az δ monographiájának megjelenését két évvel megelőzte Dévaynak német nyelvű életrajza Engelhardt Eduard schwabachi subrectortól (Leben des Μ. Devay, des Reformators von Ungarn Bielefeld, Velhagen u. Klasing 1861. 111. 1.) aki Dévay latin műveinek német fordítását alaposan ismerte (L. Rabus már idézett gyűjteményéből), de azokban mást, mint lutheri hatást alig látott: Dévay úrvacsoratanát — Zwinglihez való átcsapásáig — „entschieden lutherisch"-nek állítja (109 1.) ; csak praedestinatiótanában vesz észre a református felfogás felé való hajlást (u. o.) Az egész munka inkább építő irányú. 4) I. m. 67. s) I. m. 122 124 Szerintem az illető három (I—A—S) strófában a tulajdonképeni praedestinatióról szó sincs. Ε bizonytalan időben keletkezett énekre von. 1. Szilády Á. jegyzéseit RMKTára 431-32. Szöveg u. o. 127. sk. és (variansokkal). Révész I. i. m. 122. sk. 3*