Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
308 Slikulik József. és a szuperintendens választásba is beléegyezett, de a tized ügyében irott rendelet kiadására rábírható nem volt (Szentkereszti 242 l.). 1) Kitetszik ebből, hogy esperességünk az államhatalom előtt meghajolt és törvényes úton akarta jogait visszaszerezni. Miután Rákóczy Ferencz fejedelem, Bercsényi Miklós ós más mágnások, valamint az összes magyar nemesség az idegen nemzettel harcba keveredett, a Dunánál táborozott, Kassa kivételével a királyi városokat kézre kerítette és a legtöbb várat már elfoglalta feltűnt a remény, hogy a haza egyéb szabadságaival a vallásszabadság is vissza fog állíttatni. 2) Ez okból a vallás szerelmétől áthatott ev. rendektől (értsd: a Rákóczy oldalánál lévő uraktól!) felszólítás érkezett, hogy egyik vagy másik esperességben az ősi kiváltságok értelmében superintendenst válaszszunk. Ezen felszólítást a (honn lévő) világi urakkal tanácskozás alá vévén, az esperességek, a nemes emberek, a községek bírái és az egyházfiak egybehivattak és jóllehet a szomszéd esperességekből csupán Szeleczky János, mint Kajali Pál gácsi főkapitány, Sreter János ezredes és a bányavárosok parancsnoka, Bezzegh Gábor a verebélyi csapat parancsnoka és más a táborban lévő urak képviselője jelent meg a superintendens választó gyűlés mégis a kitűzött napon 1704 május 22-én 22 lelkész és 27 világi ember 3) jelenlétében Csetneken megtartatott. A lelkészek a paplakban, a világiak a templom udvarában mindenekelőtt a felett tanácskoztak: szükséges-e és hasznos-e superintendenst választani ? mely kérdés főkép azon indokból, hogy t. i. az 1610-ben kelt nádori kiváltság el ne évüljön 4) mindkét helyen külön-külön igenlőleg eldöntetvén ós a határozat a világiak által a lelkészekkel üzenet alakjában közöltetvén, 10 lelkész a világiakhoz küldetett, hogy már most a kijelölést egyetértőleg ejtsék meg, mire Bodovinus András csetneki és Petrovits György szlabosi lelkész lett kijelölve 5), a szavazatok beszedésével ós összeszámlálá') A követség költségeihez járult : Csetnek 8 forinttal, Ochtina 4, Geczel 3, Dobsina 6, Oláhpatak 6, A.-Sajó 3, Betlér 4, Rozsnyó 12, Berzéte 3, Pelsőcz 5 forinttal. Említésre méltó, hogy az udvari tanácsos uraknak 3 aranynyal kedveskedett a követ. 2) így szól a választásról felvett jegyzőkönyv. ') Ezek közt találjuk. Gallyk Jánost, az Andrássy család uradalmi igazgatóját A.-Sajóról, Deák Valentini Jánost a fenséges fejedelem murányi uradalmának igazgatóját, Saler Mártont dobsinai bányapolgárt, Hoblay Ivánt rozsnyói főbírót, Palugyai Mátyást Gömör Panyitról, id. Terrek Istvánt Csetnekről. Remenik Andrást Dobsináról, a jolsvai, szlabosi, oláhpataki albírót stb. 4) Ha a nádori kiváltság 100 éven belül igénybe nem vétetett, minden joghatályát elvesztette. 5i Sexti András oláhpataki lelkész jegyző és Sartori Illés jolsvai lelkész szószóló is a jelöltek között voltak, de a választás megkönnyítése érdekében (úgy látszik a világiak tanácsára) visszaléptek és így a szavazás csak Budovinusra és Petrovitsra történt.
