Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A göniövi ig. hitv. evang. esperesség törlénete. 305 Miután a fejedelem 1707-ben Erdélyt, őse Rákóczy György hitlevele mellett birtokba vette és a császár az osztrák, morva és stiriai tartományok

1) védelmére szorítkozott: megnyílt az ónodi országgyűlés, melyen Túróczvármegye követei, pártütőfellépésök méltó jutalmát vették, az osztrák uralkodó házat gr. Bercsényi Miklós indítványára'

2) Magyarországra vonatkozó minden jogaitól megfosztották és az indítványozó a fejedelem helytartójának választatott. Starhemberg Guidó császári hadvezér ez alatt kitört a Csallóközből, de valami sokra épen úgy nem mehetett mint a felkelő hadak vezérei, kik Dunán innen és Dunán túl szágúldoztak. A nép már belófáradt a hosszú küzdelembe, a háború 1703 óta úgyszólván szakadatlanul folyt ós vége most is elláthatlan távolban látszott. Míg Rákóczy az orosz cárral, a francia királylyal ós a németalföldi rendekkel alkudozott és nehogy a magyar ügyektől elvonassék a lengyel koronát is, melylyel megkínálták, példátlan önmegtagadással magától elhárította: Rabutin császári hadvezér roppant nehéz ós gyors menetekben Erdélybe hatolt ós azt jó részben a császár iránti hűségre térítette. A mily kedvező kilátások mellett indult meg az 1708 évi hadjárat, oly szerencsétlen véget ért a felkelő vezérek ügyetlensége ós árúlása következtében. Az 1708 augusztus 3-án vívott szerencsétlen trencséni ütközet után „semmi sem sikerűit többé." A trencséni árúlás és csapás dacára Eszterházy Antal 1708 augusztus havában egészen Becs alá portyázott és a Laxenburgba menekülő császárt is majdnem elfogta. A felkelők is, a császári tábornokok is hiába való hadmíveletekkel töltötték az időt, a harc erélyesebb folytatásához mindkét részen a szükséges kedv ós erő hiányzott. A trencséni ütközet után a bányavárosok a császáriak kezébe estek ós nemsokára Árvavára is; közben József császár mindent elkövetett, hogy Rákóczy embereit magának megnyerje. Az 1708/9 évi országgyűlésen törvényt hoztak, hogy Lipót férfimagva szakadtával az ország rendeinek királyválasztási joga újból feléled, a kormányzat a magyar törvényekhez idomítandó, az egy hónapon belül megtérő felkelők teljes bűnbocsánatot nyernek, Rákóczy és Bercsényi pedig a haza elleneinek nyilváníttatnak. Majd 1710-ben a szabad vallásgyakorlat is némi korlátozással t. i. az 1681 ós 1687 évi törvények értelmében visszaállíttatott. A hadviselés ez alatt a császár részéről több szerencsével folyt. Veszprém, Simontornya, Lőcse, Zólyom, Véghles, *) Ezen tartományok igen sokat szenvedtek a felkelők portyázásaitól. l) Az „eb ura fakó" jelszóval elfogadott határozatra XIV. Lajos azon kijelentése kényszerítette a szövetkezett rendeket: hogy más államfő alattvalóival szerződésre nem léphet. Thtol. Sziklap III. éjt. 20