Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
290 Miktilik József. következtében az aranybulla záradékát, mely a nemzetnek a törvényt nem tisztelő fejedelem ellenében törvényes ellentállási jogot biztosított. A megszorított karok és rendek sok nógatás után és a folytonos nyomás alatt végre az eddig ellenzett örökös királyság elvét is elfogadták! A vallásszabadság eltörölve maradt, a jezsuita rend az országba befogadtatott de — Eszterházy Pál nádor birodalmi herceg lett! És elnémúlt a hazafiság, a nemzet beléfáradt a 200 eves küzdelembe, tompán tűrte a rendszabályozást, néma fájdalommal nézte a kitüntetéseket, melyekkel kiváló tagjait — Bécsbe édesgették! 1) A holtnak híresztelt Thökölyi Imre a csapáshoz, mely Magyarország alkotmányát az 1687/8 évi országgyűlésen érte, új reményeket fűzött. A kilátásban lévő török segélyre és a Caraffa Antal által rabigába hajtott Erdélyre mutatva Gyula környékéről fegyverre hívta régi híveit; de a nemzet fáradt volt, a török fegyverek dicsősége letűnt, Lipót király kitűnő hadvezérekkel bírt és hatalmasabb volt mint valaha! 1690-ben már nemcsak Magyarország főbb erősségei, hanem Bosznia, Szerbia és az Al-Duna is a császár birtokában voltak. Rövid idő múlva megváltoztak ugyan a dolgok, Apafi 1690 ápril 15-én meghalt és a porta Thökölyi Imrét nevezte ki Erdély fejedelmévé, a ki a zernyesti fényes győzelem után a keresztyénszigeti mezőn a három erdélyi nemzet fejedelemnek el is fogadott de szerencsecsillaga nem sokáig ragyogott, a badeni őrgróf Erdélyből kiszorította és Havas alföldre menekült! A török ezalatt ismét összeszedte erejét és visszafoglalta Nándorfehérvárt, Nissát, Viddint és Szendrőt; Lipót pedig, aki folyvást pénzzavarban volt és a franciák ellen is védekezni kényszerűit, nem nagy akadályt gördíthetett a nagyvezér útjába és Bécsben már azt hitték, hogy Erdély is, Magyarország is veszendőbe megy! De a végzet máskép akarta! a nagyvezér Nándorfehérvár bukása után nem élt a kedvező alkalommal, nem fogott nagyobb vállalatba, sőt hírt vévén, hogy Thökölyi Erdélyből kiszorúlt, δ is visszatért Ruméliába. Ezentúl 1699-ig változó szerencsével folyt a török elleni hadviselés. Kolonics Lipót, 1695 óta esztergomi érsek, Magyarország kevés megmaradt jogát sem tudta szívelni. Hadd kormányoztassák Magyarország is úgy mint Ausztria örökös tartományai! ebből indúlt ki, midőn 1695-ben a Bécsbe hivott magyar főurak és főpapok előtt kinyilatkoztatta, hogy Magyarország törvényeiben sok van, mi átdolgozásra szorúl, legjobb lesz az örökös tartományok törvényeihez alkalmazkodni! majd grófi, bárói, lovagi és más címeket igért *) A legtöbb magyar grófi- és bárói korona a szomorú években készült
