Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Szlávik Mátyás dr.-tól: A két protestáns vallási tipus kérdéséhez
A két protestáns vallási tipus kérdéséhez. 285 az a Tröltsch vallja azt, hogy „a valódi luth. vallásosság a ker. ember életéhez hasonlóan bibliailag megkötött és mégis szabad vallásosság egyaránt, — történeti alapon kifejlődött egységes élő vallásosság a történeti múlttal való szakítás nélkül, s igazán a XIX. és XX. század kifejlett vallásosságának ép és egészséges synthezise." Mert hát ólÖ személyes vallásosság az minden ízében, de a biblia és a reformáció históriai hagyományain fundamentálva. A fentebbiekben közöltem a Preuss tanulmányáról szóló ismertetések, bírálatok lényegét. Ezen ismertetések jóleső érzéssel töltenek el engem, — mert bár akadtak egyes bírálók, akik érzékenykedésből vagy elbizakodottságból avagy féltékenykedésből igyekeztek csökkenteni Preuss tanulmányának az értékét, az elfogulatlan, tárgyilagos, számot tevő ismertetők nagy többsége mind elismeri Preuss tanár nagy tudását, szellemességét, művének világosságát, erős logikáját, gondolatokat ébresztő okfejtését és tudományos kérdése aktualitását. így hát nem végeztem haszontalan munkát a tanulmány lefordításával s ez nekem elég jutalom. * * * Jegyzet. Mialatt e közleményem a nyomdába került, megjelent az „Ösvény" f. évi 3. füzetében Dr. Masznyik Endre: „A protestáns unióról" c. jeles előadása, amelyet az Orsz. Ev. Tanár- és Tanító-Egyesület ez évi június 2-án tartott közgyűlésén olvasott fel, s „remek cikknek" mondja Preuss tanúlmányát. Felfogása szerint: „amily mélyreható különbség van az ó és új test. vallás — a törvény ós az evangelium között — ugyanoly mélyreható különbség, egészen más lélek van a lutherizmusban és kálvinizmusban is." Találóan mondja, hogy az egyiknek lényege a „világboldogítás" s a másiknak a „világhódítás", A theokratikus törvényszerű jellegű kálvinizmus inkább hangsúlyozza a ker. embernek az istentől való függőségét, a lutherizmus az istenben való szabadságát. A lutheri ethika mély bensőséggel, kedélyének nemes tisztaságával áll egy ellenséges világ közepette, tűrve, szenvedésével önmagához és istenhez menekülve, — Kálvin ellenben szembeszáll a világgal ós vaskézzel kényszeríti, hogy minden vonatkozásaiban: politikában, nemzetgazdaságban, tudományban, családi életben egyedül Isten dicsőségének szolgáljon s szent törvényei előtt meghajoljon. Onnan van az, hogy a protestantizmust életrevalóvá, konkrétté, kultúrkópessé s reális történeti hatalommá inkább Kálvin, mint Luther tette, így értelmezi a két reformátor is vallásuk közötti különbséget p. o. egy Dorner, Luthardt, Schneckenburger és Lobstein is a maguk hittanában. Szerintök is a luth. vallásosság sem nem „weit süchtig" vagy „weit· flüchtig", hanem „welttüchtig." Dr. Szlávik Mátyás.
