Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az evangélikus egyház Amerikában

268 Raffay Sándor. titkára, Offermann Η., Horn J. Edvard, Reed Luther D., Jacobs Károly M. A. jkv. kötelességét igazolom: Rehrig W. M. a Slav. Μ. B. elnöke". A németnyelvű szöveg nagyjából ugyanígy szól, de szabad fogalmazásban es az allentowni pontok nélkül írja le a tárgyalás menetét. En a tárgyalás jegyzőkönyvét nem írtam alá azért, hogy még a látszatát is elkerüljem annak, mintha itt bevégzett ügyek szerződós megállapításáról volna szó. Ezt csak az egyetemes egyház elnöksége teheti meg. Az én tisztem a kölcsönös megértés és a megértés kereteinek előkészítésével véget ért. Ε tárgyalások alapján ós az amerikai hittestvérek viszonyainak megismerése után az alakítandó esperessógre vonatkozólag a következő javaslatokat bátorkodom előterjeszteni. Az amerikai esperesség szervezése. Egyházalkotmányunk nem tiltja, hogy a magyarhoni egyetemes evang. egyház gondozás céljából idegen államban élő hitsorsosokat is felkarolhasson. A most folyó zsinat előtt lévő javaslatok 256. §. g) pontja pedig már a felvétel módozatait is részletesebben körvonalozza, amennyiben felhatalmazza a kerületeket, hogy a külföldön élő evangélikusok gyülekezeteit bizonyos korlátozással kebelükbe be is csatolhatják. Jogilag tehát mi sem áll útjában annak, hogy az amerikai evangélikusok hozzánk csatlakozni kívánó gyülekezeteiből alakítandó esperességet egyik hazai kerületünkhöz becsatoljuk, illetőleg egyik hazai kerületünk felügyelete alá helyezzük. Az amerikai evang. egyházközségek becsatolására legalkalmasabbnak a bányai egyházkerület mutatkozik. Ez a kerület volt ugyanis az, amely az amerikai egyházi ügyek rendezését előbb Veres József, majd Raffay Sándor indítványára a legerőteljesebben felkarolta; ennek elnökségét küldte ki az egyetemes egyház az amerikai hitsorsosok ügyeinek tanulmányozására; ez a kerület bízta meg e sorok íróját az Amerikába való utazással, s e jelentós készítője ezután is ebben a kerületben áll az amerikai ügyek tárgyalása esetén közvetetlenül az elnökség rendelkezésére. Az alakítandó esperesség hovacsatolásának kérdése tehát, nézetem szerint, vitás nem lehet. Annál inkább nem, mert a bányai kerülettel szemben más kerület e kérdésben igényt nem támasztott s aligha is fog támasztani. A református testvéregyház amaz eljárása pedig, hogy az amerikai egyházmegyét közvetetlenül az egyetemes egyházhoz csatoljuk, semmikép sem követésre méltó példa. Egyházalkotmányunk szerint ugyanis az esperes-