Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Könyvismertetés - Raffay Sándortól: Ismeretlen evangélium

ICönyvismertetés. 239 fölött elsiklik a szemünk, ha hiánytalanul megvannak, de rögtön észrevesszük, mihelyt hiányzik közülök valamelyik. A saját áldozatkészségéből s részben derék kath. főpapi maecenásainak (a II. köteté dr. Hirschler kolozsvári kanonokplébános, a III.-é dr. Csernoch hercegprímás) bőkezűségéből a szemnek is tetszetős alakban jelenhettek meg művei = hasonmásokkal, a Transylvania meg épen a tárgyszerűen összeválogatott kitűnő, tanulságos illusztrációk egész seregével. A kiadványok értékét és hasznavehetőségét nagyban emelik a tudás szerkesztőnek az egyes kötetek elé írt jelesül tájékoztató történelmi és szövegkritikai bevezetései. Egyszerű elnézésnek tulajdonítjuk csupán, hogy a regesták szövege egy pár helyt (pl. a „haereticus" vagy „impius" jelző alkalmazásával II. kötet 254 és 159 1.) a szövegírók vallási álláspontjával azonosítja magát; még nagyobb mértékben szembetűnik ez a Szittyái páter készítette, különben igen jól használható Possevino kivonatban, de itt enyhíti az, hogy maga a kivonat is első személyben, tehát az író nevében beszél. Ezek azonban (egy-két igazán ritkaságszámba menő sajtóhibával együtt) oly lényegtelen szépséghibák, hogy csak a mű szokatlanul nagy és maradandó érdemének tartoztunk a felemiítésükkel. A legnagyobb érdeklődéssel várjuk a többi egyháztörténeti vonatkozású kötetet is. Révész Imre. Ismeretlen evangélium a keresztyénség kitagadott Krisztusának hamisítatlan életéről és haláláról. Arad, 1914. 120 oldal. Ára 2 50 kor. Kapható György Jánosnál Aradon. Szerző nem nyomatta ugyan ki nevét a könyvre, de nyilvánvaló, hogy u. a. dr. György János az, aki már eddig is több mélyen járó exegetikai tanulmánnyal gazdagította szegényes irodalmunkat. Ezúttal a Notovitch La vie inconnu de JésusChrist, Paris 1899 című indiai evangéliom közzétételével kivánt szolgálatot tenni a tudományos theologiai kutatásnak. A munka lefordítása és közzététele mindenesetre nyereség még akkor is, ha annak megközelítőleg sem tulajdonítunk akkora jelentőséget, mint a hogyan azt a szerző cselekszi. Nem is értjük a különben igazán éleslátású és kiválóan képzett György Jánost, hogy az apokrifus irodalom általános színvonalán és gondolatkörén semmivel fölül nem emelkedő ez ismeretlen evangéliomot oly döntő jelentőségűnek tartja, hogy annak alapján az összes kanonikus evangéliomokat értéktelen pártiratoknak hajlandó minősíteni. Pedig könnyű belátni, hogy ha Jézus csakugyan Indiában töltötte volna ifjúságát, akkor tanításaiban ennek valamelyes nyomát, bizonyságát, jelét fel kellene találnunk s viszont, ha Jézus Indiában éveken át tanított volna, akkor róla ott is tettek volna feljegyzéseket különösen, ha olyan nagy ós egyetemes mozgalmat