Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Könyvismertetés - Raffay Sándortól: Törteli Lajos. A halotthamvasztás jogosultságáról

ICönyvismertetés. 229 van az üdv", sőt a Szentlélek adománya csak a keresztyénség sajátos tulajdona". A mi már most magát a rendszert illeti, úgy szerzőnk dogmatikája egy elvi, alapvető és egy rendszeres kifejtő részre oszlik. Az elsőt „a ker. hit és annak ellenei" s a másikat „a ker. hit a maga benső összefüggésében" alatt tárgyalja. Az elsőben közelebbről apologétikailag a ker. vallás lényege és igazsága s a ker. hittan alapozása van tárgyalva. Itt foglalkozik behatóbban „a ker. hitismeret" s „a hit és tudás" kérdésével. A kifejtő rész, vagyis maga a dogmatikai rendszer Kálvin, Schweitzer és Kahnishoz hasonlóan az apostoli hitvallás hármas hitigazsága alá van foglalva. Maga a trinitás tana azonban az aeschatológiába van utalva. Csak megemlítjük, hogy a műnek egyik gyöngye mindkét részben annak praktikus apologétikai ereje. Szinte imponáló annak mély ker. vallásossága és erős hitbizonyossága. így a ker. istenfogalom tárgyalásánál Häckel naturalista monizmusát „erőszaknak" minősíti „a szellemi erkölcsi életen," s azt vallja, hogy „az egész világegyetem állandó eszköz a transcendens és imanens életet élő isten örök üdvakaratának." Továbbá vitatja a bűn erkölcsi eredetét, személyes felelősségét és szociális jellegét. A krisztológiában a praktikus vallásos igazságokat domborítja ki, és meggyőzően kapcsolja össze Jézus központi üdvtörténeti jelentőségű személyiségében annak isteni és emberi oldalát s a kiengesztelés és megváltás kérdésénél annak objektiv alapját és subjektiv hatását. Végűi találóan különíti el az egyház fogalmánál annak jogi-, szervezeti, ethikai és dogmatikai oldalát, hangsúlyozza az ige és a sákrámentomok azonos kegyelmi hatását, a kegyelem és a szabadság szoros összetartozását, a ker. tanításnál „a ker. üdvismeret összefoglaló bizonyságát" s az eschatológiában a ker. remény és üdvtelj esség vallásos erkölcsi gondolatát. Meggyőzően mondja, hogy „a hit épúgy az isteni kegyelem műve az evangélium" által, mint másrészt „hívő lélek szabad személyes cselekvősége," vagyis személyes üdvtapasztalat. Más úton maga Pál apostol sem jutott el a krisztusi üdv ismeretére és egyéni élvezetére. A legmelegebben ajánljuk e mélységes gondolatokban gazdag legújabb dogmatikát lelkészeink és theológusaink szives figyelmébe. Sokat tanulhatunk belőle. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Törteli Lajos. A halotthamvasztás jogosultságáról! Budapest, Scholtz testvérek, 1914. 39 oldal. Ára 80 fillér. Ε kis füzet teljes képét nyújtja a halotthamvasztás körül felmerült amaz eszmecseréknek, amelyek az utolsó félszázad folyamán a magyar közvéleményt is foglalkoztatták. Az író a kérdést minden oldalról megvilágítja és kimutatja, hogy a halotthamvasztás ellen sem közegészségügyi, sem jogi, sem esztetikai, sem