Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

222 Mikulik József. közben elhaltak és harminckilencen gályára küldettek, kik közül csak huszonötöt sikerült Zaffi Miklós velencei orvosnak és Ruyter Adrián Mihály hollandi admirálnak 1676-ban kiszabadítani'). A protestáns vallás ekkóp a törvény oltalmától megfosztatván, minden jogától elesett és — főbenjáró bűnnek tekintetett. Ha atyáink az örökölt hithez tántoríthatlan szívóssággal nem ragaszkodnak, ha az űzőbe vett lelkészek ós tanítók folytonos életveszély közt titokban a népet hitében meg nem erősítik és ha a magyar nemzet az aranybulla záradékára támaszkodva fegyvert nem ragad, hogy ősi szabadságát visszaállítsa: Magyarország menthetetlenül katholikussá, rabbá, koldússá lesz. Az Erdélybe menekült bújdosók azonban az erdélyi fejedelem és a török támogatásában részesülvén, fegyvert fogtak és míg az ellenreformáció és az absolut kormány mint láttuk féktelenül tombolt Wesselényi Pál, Petrőczy István, Szuhay Mátyás, Szepessy Pál, Kende Gábor, Ispán Ferenc, Forgách Miklós ós mások vezérlete alatt elfoglalták Nagybányát, megszállották Kassát, Patakot, Ónodot, Szenrőt, megvették Beiteket, Putnokot, Eperjest, Szebent, Bártfát és miután a hajdúkat felültették és Spankau hadait 1671 szeptember 12-én Enyickénél megverték, Késmárkot is. A kurucok és labancok

2) közt ezentúl változó szerencsével és rómitő kegyetlenséggel folyt a harc, elébbiek majd az egész országot be kalandozták és kamatostól visszaadták a labancoknak a kölcsönt. Isten a megmondhatója, mennyit szenvedett Magyarország e borzasztó korban úgy Kopp, Spankau, Strassaldo, Pálffy Miklós ós a két Barkócy labancaitól mint a török ós francia segélyre támaszkodó kurucoktól! Lipót király nem bírta lecsendesíteni az országot, nem akarta az alkotmányos és vallásszabadság visszaállításával helyreállítani a közbékét. A bárd, kerék, karó ós nyárs nap nap mellett alkalmazásba jött, közbe-közbe a török is felgyújtott falvakban — gyönyörködött és midőn 1676-ban a tanácskozás végett Bécsbe hívott magyar urak a nádori szék ') Hogy milyen borzasztó bánásmódban részesültek ezen férfiak, kik hitökért kínos vértanúságot szenvedtek, kitűnik abból is, hogy közülök igen sokan az embertelen kínzásnak és az egészségtelen börtönöknek áldozatul estek. A megszabadultak is csak később térhettek vissza hazájukba, egyelőre Angliában, Belgiumban, Schweizban és Németországban kerestek és találtak menedéket. Végűi említésre méltó, hogy Bugán Miklós sajógömöri lelkész az egész üldözést végig tűrte, gályán is volt és kiszabadulása után 1683 körül vele mint gömörpanyiti lelkészszel találkozunk. *) Ezen két név hazai történelmünk legszomorúbb lapjait tölti be! És legborzasztóbb, hogy a „labancokban" nem csak a reánk csődített idegen katonák (Lansknecht) hanem a Bécs szolgálatába szegődött magyarok is keresendők!