Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

220 Mikulik József. VI. KORSZAK. A nagy üldözés kora 1670 — 1682. A) Történelmi áttekintés. Mint támadta meg Lipót király a magyar alkotmányt? láttuk; nézzük már most mint használta fel a rémületet, melyet a murányi összeesküvés vérbefojtása országszerte okozott? Spork tábornok és Kopp kassai helyettes főkapitány vérbe fojtotta a makacsokat; Bocskay István, Kende Gábor, Kende Márton, Szuhay Mátyás, Szepessy Pál, Gyulaffy László és mások Erdélybe menekültek; Nádasdy Ferenc, Zrinyi Péter és Frangepán Ferenc jog és törvény ellenére idegen földön és idegen bíráktól vette a halálos ítéletet, mely rajtuk az ország határain kívül 1671 ápril 30-án végre is hajtatott. Ez alatt megalakult egy kir. biztosság

1) mely Lőcsén űlt össze és azon fáradozott, hogy „a közbókét helyre állítsa, a katonaságot féken tartsa, az ártatlanokat a gonoszoktól megkülönböztesse," mire a legtávolabbról is gyanúval terhelt egyéneket elfogatták, a szabad kir. városokba német őrséget helyeztek és Murányvárát is elfoglalták, mely várral együtt lessenyei Nagy Ferenc és az őrizete alatt állott Wesselényi féle irattár is a császáriak kezébe esett. A kézrekerített irományokból aztán számos egyénre rásütötték a „gyanút," kikre — tömlöc és vérpad várt. A lőcsei biztosságot 1670 december 3-án a pozsonyi váltotta fel, mely elé Majláth Miklós kir. ügyigazgató a Spankau, Kopp és Heister hadai által elnyomott mozgalmak részeseit idézte és mely több mint 300 nemes felett eltörte a pálcát, kit halálra, — kit börtönre ítélvén. És miután kiderült, hogy a mozgalmak legmakacsabb hivei a lutheránusok és kálvinisták voltak: most azok ellen fordult mindenki. Lipót király az országban telelő katonaság minden szükségeit az ország által fedeztette, azonkívül nemestől, nem nemestől egyaránt adót szedetett, súlyos forgasztási adókkal terhelte a népet, az országbírói ós báni méltóságot sem töltötte be, sőt 1673-ben a politikai közigazgatást is egy, önuralkodói önkénynyel felállított „kir. kormányzóságra" bízta, mely Ampringen János Gáspár elnöklete alatt négy magyar és négy német tagból állott. Ezen alkotmányellenes eljárásnál Kolonics Leopold (1672-ben a pozsonyi cs. k. kamara elnöke) szolgált eszközül a királynak, ki előtt hiába szólalt fel még ') Ezen biztosság elnöke Rottal János volt, tagjai: Heister Siegfried altábornagy, Volkra Ottó cs. tanácsos, Gubasóczy János pécsi püspök és Eszterházy Farkas kir. személynök.