Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 217 Ε) A vallásosság, erkölcsiség, szokás, miveltségi állapot. A nép e korbeli vagyoni, erkölcsi és miveltségi állapotáról kevés örvendetest lehet elmondani. A folytonos harcokban mindenéből kivetkőztetett, földesurától elnyomott, a császári zsoldosoktól zaklatott, a töröktől súlyos adókkal terhelt és a martalócoktól megtizedelt lakosság vagyoni és erkölcsi sülyedése még mindig tartott. A „hatalmas német császár"

1) 1650 körül sem volt képes szegény népünket a török ellen megvédeni. A török martalócok 1650-ben Sumjác környéken fosztogattak, mely alkalommal az ottani lelkészt több hívekkel együtt Egerbe vitték, ki, jóllehet kiszabadítása iránt az esperesség részéről minden megtörtént, mégis „szomorú rabságban" végezte napjait (Schröter 529, 535 1.)! 1653 ban Dobsinát és környékét is látogatta a kegyetlen ellenség'), hol pedig 1644 —1645-ben a pestis oly annyira dühöngött, hogy pl. csak Dobsinán 1645-ben több mint 700 ember halt el ós némely napon 18 temetés is volt

3) úgy hogy minden egyes a martalócok áldozatáúl esett lelket kétszeresen kellett fájlalni! Kárász János veszverési lakos neje török fogságba esett és Egerbe hurcoltatván, felvette a mohamedán hitet, miért aztán 1647 január 25-ón Köviben férjétől elválasztatott (Schröter 422 423 1.)! És sok ilyen példát tudnók felhozni, melyek mindegyike az akkori állapotokra igen szomorú világot vet. Ilyen körülmények között az erkölcsi sülyedés is megindult és rohamosan terjedt, miután a jezsuita rend, mely az áttért bűnösöket szívesen látta és a polgári hatóság, mely az egyházat a fegyelem gyakorlásában akadályozta, az utat egyengette előtte.

4) Az istenkáromlás ijesztő mérveket öltött, úgy hogy az esperes az 1653 és 1670. évi egyházlátogatások alkalmával alig győzte a 75 denárnyi pénzbírságot vagy a 3 botütést — melylyel egy-egy káromkodás sújtatott — kiszabni. Rozlosnán egy férfi 1670-ben egy lóért el cserélte nejét, mely emberkereskedés (plágium) a megyének jelentetett fel (Peczeli 113—114 1.); Bisztrón 1651-ben egy istentagadó lépett fel, mely borzasztó bűntett (enorme delictum) kellő megfenyítése iránt a földesúr Tököli Zsigmond *) Vesd össze az 1620-1578-ig terjedő történelmi áttekintést jelen munka elején. J) A dobsinai halotti anyakönyvben következő esetről történik említés: 1663. „N. Β. 1. Sept. sind zwo Personen allhier begraben worden ein Jüngling mit Namen Girg Stubner des weil Girg Stubners Sohn und ein alter Hamerman aus der Wagendrüssel, welche 8 Tage zuvor von den Marthalosen gefangen weggeführt und getödtet und auf hankendorfer hattert funden tod und sehr tinkend hergeführt sind worden: Gott behüte uns und die Unsrigen für solchen grausamen Feinden." ') Lásd a dobsinai anyakönyveket. 4) Történt ez pl. Rozsnyón.