Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
A gömöri áj. hitv. evang. esperessé;; története. 199 alperes Fabriczi György és a „szent korona" (esperesség) előtt, hogy „kiskorú lévén, gyámja tudta nélkül adott házassági ígérete semmis": a Zabeler Péter lőcsei superintendens könyvében 1) foglalt szabályok alapján és mert alperesnő 12 éves korát immár betöltötte volt („holott a gyámság a fiúra nézve 14, a leányra nézve 12 éves korban megszűnik 1") Ítéltetett: „annak okáért, hogy az szent házasságnak méltósága helyén maradjon, s az botránykozás ós állhatatlanság efféle dologban eltávoztassék, ilyen büntetés alá köteleznek (sic!) az leányzót: hogy hét esztendeig férjhez ne mehessen, mennyegzői lakodalmaktól, táncoktól ez hét esztendő alatt eltiltatik, az bíró uramat, feleségét és fiát becsületes emberek által kövesse meg tizenötöd nap alatt, minden költséget is ő térítse meg az bíró uramnak. Az bíró uram fiát pedig kötelességétől fölszabadítjuk, hogy ez után szabad legyen megházasodnia, sőt az leánykérőket is, kiváltképen az itt való lelkipásztorokat tartozik az leányzó megkövetni és az δ kegyelmök becsületét megadni 1 1. (Prot. Schröter 223 1.) Megjegyzendő, hogy alperesnő testvére Grünblath Márton roppant vihart idézett fel maga ellen, mikor ezen Ítéletet Kassára Alaghy Menyhért országbíróhoz felebbezte ós végre is tetemes bírság (20 frt) letétele mellett az esperesség el6tt meghajolni kényszerűit (Prot. Schröter 228, 229. 1.) 3. Derencsényben egy öngyilkos (se ipsum suspendens) hulláját a rendes temetőbe temették, mely „borzasztó esetben" (casus horrendus) 1641 ápril 23-án Jolsván a holttetem azonnali kiásatása rendeltetett el. (Prot. Schröter 335 I.) Az öngyilkosság tehát fenyíték alá esett, ép úgymint . 4. az áttérés; az otrokocsiak 1641 augusztus 4-én hiába mondogatták : „atyáink is kálvinisták voltak I" a fegyveres nép kíséretében megjelent esperes arra mit sem adott, (Prot. Rimanovi 771 — 772 1.) a dereskíeket 1644 ápril 26-án Jolsván ugyancsak kérdőre vonták az áttérésért, mely itt egyenesen „bűnténynek" (crimen) lett minősítve (Prot. Schröter 392, 393 1.). F) Egyes egyházak. 1. Az 1637 március 11-én Rozsnyón tartott egyházlátogatásról következő érdekes jegyzőkönyv maradt ránk: „Golczius Joákim első ós német lelkész, Astronomi Samu magyar lelkész, Német István bíró és Literati György egyházi! (egyszersmind adószedő, pactator) közbenjöttével megnéztük a német templomot, 2) melyben az oltárokat és pado') Itt egy Zabeler Péter által kiadott és ez idélt igen elterjedt egyházjogi mű értendő. ') A mai „püspöki" vagy „nagy" templom, mely 1711 óta róm. kath.
