Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az evangélikus egyház Amerikában

178 Raffay Sándor. katholikus egyházaknak is támasza és pártfogója maradjon, megérteni, helyeselni ós követni nem képes. Ezért is Amerikában az egyházak mindenike szabadon és a bennük rejlő erkölcsi erők fajsúlya szerint ól, fejlődik és erősödik. Ez egyházak közül bennünket most közelebbről csak a lutheri irányú evangéliomi egyházak érdekelnek. Jellemző és érdekes történeti tény, hogy amikor 1620-ban Amerika partján Chesapeake-Bay kikötőjébe az első rabszol­gákkal megterhelt hajó befutott és Virginia állam Jamestown nevű városának piacán az első négervásárt megtartották, ugyanazon év november 15-ón érkezett meg Plymouth-Bay kikötőjébe a „Mayflower" — „Gyöngyvirág" nevű 180 tonnás angol vitorlás 102 skót protestáns kivándorlóval. Amaz a hajó az Újanglia közszellemónek teljes elvadulását ós meg­romlását, emez a hajó a kegyes vallásosság szellemében újjászületett Újvilág jobb jövendőjót képviselte. Az isteni gondviselés csodálatos intézkedése igy ellensúlyozta az emberek gondolatait az Isten gondolataival. Annak a szellem­nek, amelyet ez a kis csapat hozott magával Amerikába, mi sem szolgálhatna inkább a jellemzésére, mint a tőlük búcsúzó lelkészük Robinson Vilmos eme szavai: „Ne maradjatok meg örökre Luther és Kálvin mellett, hanem merítsetek az Isten igéjéből mindig gazdagabb igazságokat". Ez a mondás maradt irányítója az amerikai protestan­tizmus sokfelé szakadó szabad mozgásának. Ε kis csapat után mind többen mentek ki Amerikába, akiket otthonukból a vallási türelmetlenség és a politikai üldözés kikergetett, úgy hogy 15 év alatt hót új államot alkottak és e hét állam: Massachusetts, Connecticut, Rhode Island, New-Hampshire, New-Jersey, Vermont és Maine, képezte az északamerikai Egyesült Államok magvát. Ez államok éltető eleme és min­dent átható szelleme az evangéliomi keresztyénség eszme­világa volt. Ugyanezen időben vándorolt be Amerikába Roger Williams Is, majd 1682-ben Penn, aki a pfalzi fejedelmi ház katholizálása miatt 1710-ben Amerikába menekült, 4000 német protestánssal együtt alapvetője lett Pennsylvánia államnak s egyik leg­erősebb oszlopa a négerek felszabadítására törekvő mozgal­maknak. A mai Philadelphia egyik külvárosát képező Ger­maintown alapítói 1688-ban német quaekerek voltak, akik az evangéliom szellemében nemcsak a nógerrabszolgákat fogadták testvérekül, hanem az egész állam máig is kiható evangéliomi irányának alapvetőiül tekinthetők. A quaekerek Amerika evangelizálásának szent munkájában nemcsak úttörők, hanem oszlopos vezérek és hatalmas tónyezők voltak és maradtak mindaddig, amig a józanabb s történetileg is igazolhatóbb evangéliomi irányokba be nem olvadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents