Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Lapszemle - Daxer György dr.-tól: Neue kirchliche Zeitschrift

Lapszemle. 157 Az évfolyam megindult az 1913. év október havában, úgyhogy most a májusi számmal 8 füzet van előttünk. Ez a folyóirat a német mívelt r. kath. körök igényeit akarja kielégíteni. Időnként a többé-kevésbé modernista gondolkodásúak is jutottak benne szóhoz. így pl. Fogazzaro „II santo"-jának német fordítása itt kezdett megjelenni. De azért még sem modernista, hanem kifogástalan r. kath. folyóirat akar lenni, mely csak a modern míveltség számára is feltárt r. katholikusok szellemi kalauza lehet. És hogy ezen törekvése megvalósításában magas színvonalat ér el, arra nézve garancia egyebek közt a kiadónak, Muth Károlynak művész körökben megbecsült egyénisége, akit Lajos bajor király a professzor cím adományozásával kitüntetett. Egyébként nem ritkán hasonló, ideális gondolkodású nem kath. írók mint pl. Lienhardt is felkeresik néha a „Hochland" hasábjait. Az eddig megjelent füzetek tartalmából csak néhány cikk címét ragadom ki. Spahn Μ. strassburgi egyet, tanár úr a demokrácia lényegéről, azután a produkció és a fogyasztás állami védelméről mint socialpolitikai feladatról, Pohl Η. egyet, tanár ismerteti az idegenlegio kérdését, majd azután a panamacsatorna építésének történetét, Rompolla halála alkalmából Cramer-Clett festi a pápai államtitkár jellemképét, Brauweiler leírja a centrum háborúság lényegét és jelentőségét, Brauer pedig a német keresztyén szakszervezetek kérdéséhez szól hozzá — csupa kérdések és problémák, melyeket a napi események felvetnek az állami életben. Laros új források alapján festi a nagy angol kardinális, a konvertita Newmann jellemképét, Ettlinger Hertlingnek a bajor miniszterelnöknek mint tudósnak, jelentőségét vázolja. Az összes füzeteken végig húzódik egy regény Herwigtól; „A csatatér", mely a német-lengyel kérdés körül forog. Schmitz egyet, magántanár igen érdekes zene-sesthetikai cikkeket írt a legtöbb füzetbe, pl. Bach Máté passiójának megértetéséhez, Wágner Krisztusdrámájáról, Giuseppe Verdiről stb. Vannak aztán cikkek az ismeretes psedagogus Fcerstertől, jegyzetek mindenféle tudományos, művészeti stb. napikérdésekről. Minden füzet egy-két színes és több egyszinű képmellékletet hoz, melyet kisebb ismertetések méltatnak. Szóval nagystílű r. k. kulturális folyóirattal van dolgunk a „Hochland"-ban, melyből a mai német r. kath. szellemaristokraciát megismerhetjük. Ezen célra az ez iránt érdeklődőknek a folyóiratot csak ajánlhatjuk. r. y.