Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Révész Imrétől: Dévay-tanulmányok

Dévay-tanulmányok. 99 A természeti és a kijelentett istenismeret tükréből A teremtő; Isten mint teremtőnk, üdvözítőnk és megítélünk tűnik elénk. az iil,

v'j

z''tő; ä mesiteio „Mind jóknak, mind gonoszoknak teremtésnek okáért, attyok- b nak mondatik, de az jóknak attya nem csak azért, hogy teremtette, de hogy üdvözíti is . . ."') Ez a három alaptevékenység és — tulajdonság „solius dei sant.

u „Omnipotens creat. Misericors salvat. Justus damnat. Qui creavit, idem et salvat fide, . . . si incredulus fueris, damnat propter incredulitatem."

2) Mindhárom alaptevékenységének eszköze pedig Igéje, mint világ- és üdvelv.

3) És „Deus suum honorem, creando, salvando, damnando, dat nemini."

4) „Nulla creatura potest vei salvare, vei damnare."

6) 1. A teremtő és a teremtmény. „Deum creasse omnia in laudem et nomen et glóriám suam."

6) Ezért mindenható: „véghetetlen hatalmasság . . . bölcseség . . ,"

7) Továbbá: „lelki és láthatatlan állat . . ."

8), s mint ilyen „ábrázhatatlan."

9) — Az ember, mint teremtmény, „ élekből vagyon és testből, a léleknek két ereje vagyon, értelem ós akarat: al léleknek ek két erejét nevezik okosságnak."

1

0) Ez „Istennek nagy ajándéka emberbe, evvel különbezönk ab barmoktól. At testbe vagyon az érzékenség (érzékiség) ki mindenkor ez világi és testi dolgokra szorgalmaztat, ez ellen kell az okosságnak törekedni, hogy megbírja az érzékenséget, ós vagyon embernek valami ereje természet szerént, megbírhatni érzókensógit. . . ."

n) Az a kérdés most már; elégséges-é Isten akaratának betöltésére ez a pusztán teremtményi erő? A feleletet keresve, önként térhetünk rá Dóvaynak Isten másik két alaptevékenységéről (ill. tulajdonságáról) ós „minnen esmeretönk" megfelelő részéről szóló gondolataira. 2. Az üdvözítő (megítélő) és a bűnös. Isten teremtő tevékenysége az ő „külső" országlása, Egyetemes melyet „közönséges cselekedetével bír"; „belső ós láthatatlan",ödvaharat ' " kivalasztas. ») K. 1. ') D. 50-61. ') D. 51- 53. K. 60. 4) D. 53. ·). A. 123. (prop. XLVIII.) «) D. 53. ') K. 5. v. ö. 60. ") K. 60. 9i K. 38. 1

0) K. 16 ") K. 16. 3*