Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Wagner Gézától: Zsinati előmunkálatok

Zsinati előmunkálatok. 57 A budai evangélikus egyház alakulásának más — természetes okai voltak, a melyek azonban időközben megszűntek. Alakulása idejében Buda és Pest különálló szabad királyi városok voltak, mindössze egy hajóhíd kötötte össze őket, a melyen a közlekedés a hajójáratok miatt nyáron is bizonytalan volt; — télen lehetetlen, mert szétszedték; — a csónakon közlekedés pedig jégzajlás idején életveszéllyel járt. * * * Ma Budapest székesfőváros a törvényhozás rendelkezésénél fogva egy testet képez; — rohamos fejlődése lakósai számát közel egy millióra szaporította; — a Dunán öt állandó híd vezet át, a melyek száma a közel jövőben még szaporodni fog; — Budapestet az élet is teljesen egységessé varázsolta; — a költözködés a budai oldalról a pestire és viszont rendkívül sűrű ; — a lakósok nagy száma a budai oldalon lakik és a pesti oldalon van kenyérkeresete, hivatala, üzlete, foglalkozása, — s viszont — sok azoknak száma, akik a Duna egyik partján telelnek, másik partján nyaralnak; — az egyes kerületek közötti mozgás pedig oly sűrű, hogy azt lehet mondani, hogy Budapest állandó lakósságának igen nagy része — a Duna két partja és a kerületek között — folytonos mozgásban van. Ugyan az áll azon 40000 evangélikus hitsorsosunkra nézve, aki e nagy városban szétszórva él, ós a kiket egyházunkhoz, vallásunkhoz erősítenünk, a kiknek vallásunk nemesítő, vigasztaló erejét nyujtanunk kell. Nyelvi tekintetben is óriási változáson ment át az egyesített székesfőváros. A nemzeti szellem és állami nyelvünk áthatotta minden intézményét, — a kereskedelem, az ipar, az egész polgárság, az összes iskolák és tanintézetek magyarok. Kizárólag nyelvi alapon ma már a kerepesi-úti tót és német egyház sem állhat meg, — hivatását nem teljesítheti. Azok a családok pedig, a melyek a Bach korszak alatt az egyházat és vagyonát nyelvi alapon szétválasztották: ma majdnem kivétel nélkül megmagyarosodtak, — úgy hogy ma nem ezek vallásos igényei, hanem a külföldről és hazánknak még meg nem magyarosodott vidékeiről beszivárgó és bevándorló németek ós [tótok teszik a német és tót istentiszteletek fenntartását szükségessé. Ezek nyelvi tekintetben változó elemek, mert azok a családok, a melyek a főváros állandó lakósaivá válnak: ha a családfők részben megtartják is nyelvüket —leszármazóikat magyarul nevelik. A német ós tót istentiszteleteket ós funkciókat tehát a fővárosban fenn kell ugyan tartani, — jövőre is biztosítani