Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Sebestyén Jenőtől: Kálvinizmus és demokrácia

ICálvinizmus és demokrácia, 43 az evangélium elveivel s a keresztyén demokrácia helyett a forradalmi vagy modern demokráciát építették fel az eredetileg kálvinista demokratikus eszmék átalakítása alapján. A kálvinizmus ezzel is úgy járt, mint a kapitalizmussal. Elvben t. i. a kapitalizmusnak is megalapozta keresztyén fundamentumát, de amikor a kapitalizmus már meg volt, kilökte maga alól a keresztyen ethikai alapokat, s most mindenféle valláserkölcsi hajtó erő nélkül önmagának és önmagáért dolgozik. Ilyen formán vagyunk a demokráciával is. A kálvinizmus proklamálta új formában a keresztyén demokrácia alapelveit, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, de a modern demokrácia félretolta maga alól a vallásos világnézetet mint alapot és ma már hamis ideálok után is futkos, melyek ellentétben állanak Isten örökké való rendeléseivel. És hogy minden látszólagos megegyezés mellett is mekkora a külömbsóg a kálvinista demokrácia ós a modern demokrácia között, azt legjobban akkor látjuk, ha a vallásos jellegű angol, amerikai és hollandi forradalmakat összehasonlítjuk a modern demokrácia anyjával, a francia forradalommal. Theologusok ős történészek már ismételten rámutattak erre a külömbségre. És épen ezért furcsa, amikor nálunk a kétféle demokráciát teljesen egynek veszik némelyek, illetve nem is látnak kettőt és az újonnan alapított magyar köztársasági pártba pl. elég számban lépnek be kálvinista papok is, holott annak szelleme és alapelvei, az a demokrácia és az a köztársasági ideál, melyet az szolgál, egész szellemével és radikálizinusával egyáltalában nem keresztyén, hanem, a francia forradalom szelleméből táplálkozó demokrácia s mint ilyen egész világnézetében keresztyén ellenes alapokon áll.

1) Hasonlóképen nyilatkozhatunk a szociáldemokráciáról is. Ezzel is kacérkodnak nálunk a ref. papok közül is némelyek, holott a szociáldemokrácia, mint világnézet, teljes ellentéte a kálvinizmusnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kálvinizmusnak nincs érzéke a társadalom bajai iránt és azokat nem is akarja orvosolni. Sőt teljes mórtékben látja azokat, de azok gyógyításához egészen más világnézet alapján fog, mint a szociáldemokrácia. És ha meggondoljuk, hogy micsoda különbség van a történelmi materializmus ós a ker. világnézet között, akkor meg tudjuk érteni azt is, hogy szociáldemokrácia és kálvinizmus, még ha egy célért, az emberiség életének és helyzetének megjavításáért dol') Világosan látszik ez a párt hivatalos lapjának a Magyar Köztársaságnak egész szelleméből s az első számban különösen Kalmár Antal Képuralom és államforma cimii irányító cikkéből. (1911. október.)