Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Könyvismertetés - Daxer György dr.-tól: Handbuch zum neuen Testament

Könyvismertetés. 311 Wendland ezen két művének kiválóságát már az a körülmény is dicséri, hogy rövid idő alatt már 2. ós 3. kiadásban jelent meg. A hellenisztikus-római kulturáról szólóban azt akarja a szerző az újszövetség megértése céljából nyújtani, amit eddig az u. n. „kortörténet'-ben találtunk, csakhogy ő ezt az anyagot határozottabban helyezi a vallástörténeti újabb kutatások eredményeinek szempontja alá. Szerzőnk meghatározza a hellenizmus jelentőségét, szól az állam- és a társadalomról, majd „kosmopolitizmus és individualizmus" cím alatt szól a stoáról is és azután a philosophiáról, sophistikáról s iskolaügyről a hellenizmus korában (1—4. fej.). Igen fontos azután, amit az 5. fejezetben a philosophiai propagandáról s a diatribéró'l, a 6. fejezetben a hellenisztikus vallástörténetből, a 7. fejezetben pedig a római vallási fejló'désről olvasunk. Az utolsó két (9. s 10.) fejezet tárgyalja a helleniszmus viszonyát a zsidósághoz és a keresztyénséghez, míg a 8. fejezet az első kiadás függelékét, mely a synkretiszmustés a gnoszticismust tárgyalja, most az eló'adás egymásutánjába állítja s a vallástörnétettel összeköti. Ezen új kiadás a szerző állítása szerint különben is minden oldalán szenvedett változtatásokat, kiegészítéseket, rövidítéseket. Végűi a keresztyén irodalmi alakokról szóló rész egy újtestamentomi bevezetés eredményeit nyújtja s kiegészíti anélkül, hogy ilyet magát akarna adni. Itt hallunk az evangéliomokról, az apostolok cselekedeteit tárgyaló irodalmi termékekről, a levelekről, apokolypsisekről és végűi a keresztyén apologetikus irodalomról. A szerző különben kijelenti, hogy nem sok új felfedezést tett és forrásai közt főleg liberális műveket emleget. Ezek szellemének megfelelnek aztán azon eredmények is legnagyobb részt, melyekre jut. Kézikönyvünk 2—4. kötete magában foglalja a vallástörténeti vonatkozások feltűntetésével megírt rövid újszövetségi kommentárt. A 2. kötet tartalmát az evangéliomok fogják alkotni, („Die Evangelien"). Eddig megjelent: Márk evangélioma (148 1. Ára: külön 2.85 mk) és Máté evangélioma (149 357 1. Ára külön 4 mk). Mind a kettőt Klostermann Erich, strassburgi tanár magyarázta Gressmann Hugó berlini tanár közreműködésével, aki a semiticára vonatkozó fejtegetéseket felülbírálta. Klostermann igen szűk téren nagyon sokat nyújt. Az evangéliomok fordítása alatt elég behatóan tájékoztató magyarázó jegyzetek találhatók, melyekben a tárgyi vagy magyarázati szempontból szükséges összehasonlítás céljára idézett szövegeket is sokszor közli s köztük a vallástörténeti párhuzamokat is, ami kommentárunknak egy jellemző sajátságát és előnyét alkotja. Klo3termann különben lt'gtöbbnyire közli más állásponton lévő magyarázók nézeteit is (pl. Mt. ev. magyarázatában Zahnt is figyelembe veszi), noha ő sokszor nem foglal el döntő álláspontot, vagy a szabadelvűt pártolja. Az evangéliomok sorából végűi megjelent még: János evangélioma Lic. Bauer W. marburgi tanár tollából (IV. és 189 1. Ára külön 3 70 mk), aki Holtzmannak a jánosi iratokhoz írt kom-